Súlyos árat fizet az Izrael-ellenes boszorkányüldözéséért a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Washington szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság négy bírája ellen.
Ledobják a szankciókat
Donald Trump amerikai elnök kormánya csütörtökön szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság négy bírája ellen, az amerikai csapatok afganisztáni állítólagos háborús bűncselekményeinek kivizsgálása, valamint Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott letartóztatási parancs miatt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint Washington szankciókat rendelt el a Nemzetközi Büntetőbíróság négy bírája, Solomy Balungi Bossa (Uganda), Luz del Carmen Ibanez Carranza (Peru), Reine Adelaide Sophie Alapini Gansou (Benin) és Beti Hohler (Szlovénia) ellen.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság bíróiként ez a négy személy aktívan részt vett az ICC illegitim és alaptalan, Amerikát vagy közeli szövetségesünket, Izraelt célzó tevékenységében”
– mondta Rubio.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság politizált, és hamisan azt állítja, hogy korlátlan jogkörrel rendelkezik az Egyesült Államok és szövetségeseink állampolgárainak kivizsgálására, vád alá helyezésére és büntetőeljárás alá vonására. Ez a veszélyes állítás és hatalommal való visszaélés sérti az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Izrael szuverenitását és nemzetbiztonságát.”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Twitteren így válaszolt: „Köszönöm Trump elnöknek és Rubio külügyminiszternek, hogy szankciókat vezettek be az Nemzetközi Büntetőbíróság átpolitizált bírái ellen. Igazságosan kiálltak Izrael, az Egyesült Államok és minden demokrácia jogáért, hogy megvédjék magukat a barbár terror ellen.”
Reagál a Nemzetközi Büntetőbíróság
A Nemzetközi Büntetőbíróság közleményében kijelentette, hogy „sajnálatosnak tartja a ma bejelentett további szankciókat. Ezek az intézkedések egyértelműen arra irányulnak, hogy aláássák egy nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely 125, a világ minden tájáról származó részes állam megbízásából működik. Az ICC a Római Statútum szigorú betartásával igazságot és reményt nyújt a elképzelhetetlen atrocitások milliói áldozatainak, és a legmagasabb színvonalat tartja fenn a gyanúsítottak és az áldozatok jogainak védelmében.
„Azok megcélzása, akik a felelősségre vonásért dolgoznak, semmit sem segít a konfliktusba keveredett civileken. Csak bátorítja azokat, akik úgy vélik, hogy büntetlenül cselekedhetnek. Ezek a szankciók nem csak a kijelölt személyeket érintik, hanem mindazokat is, akik támogatják a Bíróságot, beleértve a részes államok állampolgárait és vállalatait is. Céljuk a Bíróság előtt álló valamennyi ügy ártatlan áldozatai, valamint a jogállamiság, a béke, a biztonság és az emberiség lelkiismeretét megrázó legsúlyosabb bűncselekmények megelőzése.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság teljes mértékben támogatja személyzetét, és továbbra is eltökélten folytatja munkáját, szigorúan betartva a Római Statútumot, valamint a méltányosság és a tisztességes eljárás elveit, azzal a céllal, hogy igazságot szolgáltasson a háborús bűnök, az emberiség elleni bűnök, a népirtás és az agresszió bűncselekményeinek áldozatainak.”
A szankciók eredményeként a bírók összes, az Egyesült Államokban található vagyona és érdekeltségei zárolásra kerülnek, vagy bejelentésre kerülnek a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonkezelő Hivatalához (OAFC).
Korábbi szankciók
Trump korábban egy végrehajtási rendeletet adott ki, amely szankciókat rótt ki a Nemzetközi Büntetőbíróságra és az ügyészségére. Trump akkor azt mondta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság visszaélt hatalmával, amikor „alaptalan elfogatóparancsokat” adott ki Netanjahu és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze volt az első, akit az amerikai szankciók érintettek. Khan azóta ideiglenesen lemondott tisztségéről, miután szexuális visszaélésekkel vádolták meg, és folyamatban van ellene a nyomozás. A Wall Street Journal megállapította, hogy Netanjahu és Gallant ellen csak azután indított eljárást, hogy nyomozás indult ellene a vádak miatt.
A lépés példátlan, és Khan helyettesítésére nincs egyértelmű eljárás. A helyzet további bizonytalanságot teremt a Nemzetközi Büntetőbíróság számára, amely már így is válsággal küzd az izraeli tisztviselők ellen kiadott letartóztatási parancsok miatt az Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt.
Khan irodája közölte, hogy az ügyész az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgálatának vizsgálatának lezárásáig szabadságra ment.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
