Ritkán tapasztalható diplomáciai feszültséggel kezdődött egy zárt ajtók mögött tartott megbeszélés április közepén Teheránban, ahol Szaúd-Arábia védelmi minisztere – a trónörökös Mohammed bin Szalmán öccse – egyértelmű üzenetet tolmácsolt az iráni politikai és katonai elitnek. A delegáció figyelmeztette a perzsa iszlamista államot: ha nem köti meg mihamarabb az új nukleáris megállapodást Donald Trump amerikai elnökkel, katonai következményekkel kell számolnia, méghozzá izraeli oldalról.
A szaúdi küldöttség Maszúd Pezeskian iráni elnökkel, Abbasz Arakcsi külügyminiszterrel és Mohammad Bagheri vezérkari főnökkel is tárgyalt az amerikaikkal kötendő atommegállapodásról. A találkozó szokatlan volt, hiszen több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú szaúdi tisztségviselő Iránban. A látogatás önmagában is jelzésértékű, de a közölt tartalom még annál is keményebb.
A szaúdiak szerint a Trump-adminisztráció – amely a közelgő amerikai elnökválasztás ellenére külpolitikai mozgásterét próbálja kiszélesíteni – egy gyors és korlátozott érvényű nukleáris megállapodásra törekszik.
A javaslat lényege: Irán korlátozza urándúsítási tevékenységét, cserébe enyhítést kap a súlyos gazdasági szankciókból.
Rijád szerint Washington elszánt a megállapodásra, de a diplomáciai ablak gyorsan zárul.
Amennyiben Irán nem él ezzel a lehetőséggel, Izrael kész lehet egy megelőző csapásra az iráni nukleáris infrastruktúra ellen
– áll a közvetített figyelmeztetésben.
A Közel-Kelet jelenlegi biztonsági helyzete egyébként is kiélezett. A Hamász elleni izraeli offenzíva Gázában, a Hezbollah aktivitása Libanonban, valamint az Aszad-rezsím bukása Szíria mind fokozott katonai nyomást jelent Teherán szövetségeseire.
A háttérben azonban más is húzódik. A 2023-as kínai közvetítéssel létrejött iráni–szaúdi enyhülés most egy új dimenzióba léphet. Rijád nemcsak saját biztonságát akarja garantálni, hanem az egész régió stabilitását is. Elemzők szerint a mostani figyelmeztetés nemcsak Iránnak szól, hanem az Egyesült Államok és Izrael stratégiai partnereinek is:
Szaúd-Arábia kész közvetíteni és egyensúlyt tartani, de ehhez az iráni fél együttműködése is szükséges.
A Carnegie Middle East Center kutatója, Mohanad Hage Ali szerint Irán egyre inkább elszigetelődik: gazdasága válságban, regionális szövetségesei meggyengültek, katonai manőverezési tere pedig beszűkült. A szaúdi figyelmeztetés azt mutatja, hogy Rijád érezhetően átvette a kezdeményezést a diplomáciai fronton.
Hogy Teherán meghallgatja-e az üzenetet, és hajlandó-e engedni Trump feltételeinek, az a következő hetek egyik legfontosabb kérdése lehet a közel-keleti térségben. Egy biztos: ha Irán elutasítja a tárgyalást, az nemcsak diplomáciai, hanem katonai következményekkel is járhat – olyanokkal, amelyek túlmutathatnak a régió határain.
Új külpolitikai doktrína?
Mohammed bin Szalmán trónörökös a közelmúltban több fronton is újrafogalmazta a királyság külpolitikai stratégiáját. Az Iránnal való kiegyezést Kína segítségével, az Egyesült Államokkal való viszony újraértékelését, valamint a palesztin kérdésben tanúsított óvatos közeledést is ebbe a keretbe lehet illeszteni. Most úgy tűnik, hogy Rijád már nem csupán saját határait akarja biztonságban tudni, hanem proaktív szereplőként igyekszik alakítani a regionális hatalmi viszonyokat.
Washington árnyékában, Izrael mellett
A figyelmeztetés lényege nem pusztán az iráni nukleáris fenyegetés elleni aggodalom, hanem az, hogy Szaúd-Arábia egyre szorosabb de facto együttműködést folytat Izraellel a régió stabilitásának fenntartása érdekében – még ha ezt hivatalosan továbbra sem ismerik el. Az üzenet célzott nyomásgyakorlás, amely egyértelművé teszi Teherán számára: az izraeli katonai fellépés valós opció, és Rijád ebben nem fogja megakadályozni Jeruzsálemet – sőt, akár logisztikai vagy diplomáciai támogatást is nyújthat.
A nagy kérdés: hallgat-e Irán?
Irán jelenlegi geopolitikai pozíciója gyengébb, mint évek óta bármikor. A gazdasági szankciók bénítóak, az ukrajnai orosz szövetség sokat ártott az iszlám köztársaság nemzetközi reputációjának, szövetségesei – a Hezbollah, a síita milíciák, a jemeni huti lázadók – pedig fokozódó katonai nyomás alatt állnak. Ennek fényében a szaúdi ultimátum akár realista kompromisszumra is kényszerítheti Teheránt – vagy épp ellenkezőleg: újabb katonai kalandorpolitika felé lökheti a rezsimet.
Szaúd-Arábia jelenleg nem csupán olajban gazdag monarchiaként van jelen a térképen, hanem olyan geopolitikai szereplőként, amely képes – és hajlandó – közvetíteni az USA, Izrael és Irán között. Hogy ez a szerep hosszú távon konszolidálja-e a térséget, vagy új feszültségekhez vezet, az a következő hónapok kulcskérdése lesz a Közel-Keleten.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
