A most 100 éves Edgar Feuchtwanger felidézte, hogy milyen volt az 1920-as és 1930-as évek Münchenjében Adolf Hitlerrel szemben lakni.
Az Angliában élő Edgar Feuchtwanger a The Guardian című brit lapnak mesélt a második világháború előtti Németországban szerzett élményeiről, többek között arról, hogyan lett 1929-ben Adolf Hitler a szomszédja.
Hitler zsidó szomszédai
Hitler 1929-ben költözött be új otthonába, mivel korábbi lakása már túl kicsinek bizonyult. A lakás közelében magas rangú SS-tisztek laktak, az utca túloldalán, átlósan szemben pedig egy zsidó család, a Feuchtwangerek éltek – köztük az akkor ötéves Edgar is.
Edgar elmondás szerint családja viszonylag jómódú volt, szakácsot és dadust is foglalkoztatott. Az apja kiadó és ügyvéd volt, az anyja pedig zongorista. Később sikeresen elmenekültek a nácik elől, és 1939-ben, a második világháború kitörése előtt Angliába költöztek.
„Ma már talán én vagyok az egyetlen élő szemtanú, aki közvetlenül látta és megtapasztalta Hitlert, és valamilyen formában kapcsolatba került vele”
– mondta Feuchtwanger a The Guardiannek.
Edgar visszaemlékszik, hogy ötévesen nem tudta még pontosan, ki volt Hitler, de azt tudta, hogy „nem volt jó véleménnyel rólunk, zsidókról”. Otthon Hitlert „nevetséges figuraként” emlegették a sikertelen müncheni sörpuccs után.
Edgar elmondta, hogy nagybátyja, aki szatirikus szerzőként dolgozott, Hitlert „nagyon veszélyesnek” tartotta, de „olyan valakinek látta, akit ki kell gúnyolni”.
Feuchtwanger elmesélte, hogy édesanyja akkor figyelt fel először az új szomszédra, amikor a nekik szánt tejadag eltűnt, mivel Hitler mindent elvett magának. Miután Hitler 1933-ban kancellár lett, a szülei „csak a politikáról és a Hitler által jelentett veszélyről” kezdtek beszélni.
„Észrevettük, hogy Hitler nagyon okos ember volt, ahogyan mindent irányított. És ez nekünk sem volt jó”
– mondta Feuchtwanger.
Az 1935-ös nürnbergi faji törvények miatt Feuchtwangerék elvesztették az összes alkalmazottjukat, mert zsidók többé nem lehettek munkaadók. Az apja is elvesztette az állását, és a diáktársai is ellene fordultak, mert nem akartak zsidókkal barátkozni – mesélte.
A zsidóság azonban „nem játszott nagy szerepet az életemben a nemzetiszocializmus felemelkedése előtt” – emlékszik vissza. „Apám életében igen, mert a nagyszüleim ortodox zsidók voltak. De az én időmben ez teljesen elhalványult. Nem sokat tudtam róla”.
Hitler hatalomra kerülése után a családban tudatosabbá vált a zsidó identitás
– tette hozzá.
Minden megváltozott a Kristályéjszaka után
Szülei 1938 novemberében, a Kristályéjszakaként elhíresült pogromok után jöttek rá, hogy menekülniük kell Németországból, A pogrom során a nácik zsinagógákat gyújtottak fel, zsidó üzleteket romboltak le és fosztottak ki, és zsidókat, köztük az apját, Ludwigot is, koncentrációs táborokba zárták. Apját Dachauba vitték, ahol hetekig raboskodott, majd „ijesztően soványan” szabadult.
Családja később 1000 fontért tudott vízumot szerezni Angliába.
„1939. február 19-én léptem át a határt, és úgy éreztem, mintha elhagytam volna a gonosz birodalmát”
– emlékezett vissza Edgar.
Feuchtwanger a Guardian szerint szerencsésnek tartja magát. „Több mint 100 évesen még mindig itt vagyok, miközben a legtöbben már nem élnek. Hitler, Joseph Goebbels, mind elpusztultak”.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
