Egyre több zsidó család hagyja el Európát, mivel a kormányok képtelenek hatékonyan fellépni az egyre agresszívebb antiszemitizmus ellen, miközben az európai közvélemény túlnyomó része közömbös a zsidó közösségeket érő fenyegetésekkel szemben – mondta az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke az Israel National News portálnak adott interjújában.
Menachem Margolin rabbi egyben ismertette annak új, átfogó közvélemény-kutatásnak a megdöbbentő eredményeit is, amelyekről Madridban számoltak be az Európai Zsidó Szövetség „Építés vagy távozás?” elnevezésű éves konferenciáján. A Tett és Védelem Alapítvánnyal közösen szervezett rendezvényen Szalai Kálmán, a TEV elnöke is felszólalt. Az EJA riasztó felmérése cselekvésre szólítja fel a kormányokat
Megdöbbentő felmérés
A felmérés szerint az európai polgárok 82 százaléka nem tartja fontosnak, hogy kormányaik elsődleges feladatként kezeljék az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Margolin rabbi ezt az arányt „megdöbbentőnek és kijózanítónak” nevezte.
„Ez a szám pontosan megmutatja, miért nem történik hatékony fellépés. A politikai vezetők ma már nem védelmezők, hanem számító politikusok, akik nem erkölcsi kötelességeik, hanem választási érdekeik alapján döntenek”
– fogalmazott Margolin.
A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók több mint fele negatívabban vélekedik a zsidókról a 2023. október 7-i Hamász terrortámadás óta. Ennél is aggasztóbb adat, hogy több mint 20 százalék kifejezetten a saját országában élő zsidókat hibáztatja a közel-keleti konfliktus miatt.
„Ez azt jelenti, hogy minden ötödik európai ember a saját zsidó szomszédját teszi felelőssé egy háborúért, amely több ezer kilométerre zajlik.
Ez túlmutat az antiszemitizmuson – ez egy veszélyes, irracionális bűnbakképzés” – hangsúlyozta a rabbi.
Az EJA szerint az európai kormányok már rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel hatékonyan felléphetnének az antiszemitizmus ellen, de nem élnek velük. Margolin felsorolt több konkrét lépést, amelyeket az EJA szerint sürgősen meg kellene valósítani:
- megerősített biztonsági intézkedések a zsidó közösségek és intézmények védelmére,
- a holokauszttal és antiszemitizmussal kapcsolatos oktatás kötelezővé tétele az iskolákban,
- külön ügyészek kinevezése antiszemita bűncselekmények ügyében,
- valamint az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) antiszemitizmus-definíciójának hivatalos elfogadása.
„A megoldások rendelkezésre állnak. A tragédia az, hogy a kormányok egyszerűen nem hajtják végre őket. A döntéshozók tétlensége hozzájárul a feszültség eszkalálódásához, és ez már most is érezhető.”
A rabbi kiemelte: a zsidó közösségek növekvő félelme máris kivándorlási hullámot indított el. Különösen háborús és válságos időszakokban nő meg azoknak a száma, akik úgy döntenek, hogy Izraelbe költöznek, mert ott biztonságosabbnak látják a jövőt.
„Ha az emberek már nem érzik magukat biztonságban, menedéket keresnek.
Ha a jelenlegi folyamat folytatódik, nem kérdés, hogy még több zsidó hagyja majd el Európát. Ez pedig nemcsak a zsidó közösségek, hanem egész Európa kulturális és erkölcsi vesztesége is lesz” – figyelmeztetett Margolin rabbi.
A hat országra – Franciaországra, Németországra, az Egyesült Királyságra, Spanyolországra, Hollandiára és Belgiumra – kiterjedő kutatásban 4400 fő vett részt.
Magyarország példát mutat
Európa gyorsan változó politikai és társadalmi klímájában a zsidó közösségek biztonsága új kihívások elé került – mondta Szalai Kálmán az EJA madridi konferenciáján, ahol a TEV elnöke a magyar tapasztalatokat is bemutatta, mint pozitív példát.
Szalai Kálmán szerint a nyílt antiszemitizmus újra megjelent Európa utcáin és közbeszédében, miközben egyes korábban elfogadhatatlannak tartott politikai erők ma már Izrael és a zsidó közösségek mellett állnak ki.
Beszédében külön kiemelte Magyarország esetét: 2012-ben, amikor az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó megalapította a Tett és Védelem Alapítványt, az antiszemitizmus már nemcsak a stadionokban, hanem a parlamenti diskurzusban is megjelent. A neonáci Jobbik párt előretörése részben a korábbi baloldali-liberális kormányok alatt történt.
2010 óta azonban a konzervatív kormányzat zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, miközben intézményi, vallási és oktatási téren is aktívan támogatja a zsidó közösségeket.
„Ennek köszönhetően Magyarország ma a statisztikák szerint a zsidók számára legbiztonságosabb ország Európában. A fellépést jogszabályi változások, új tankönyvek, megerősített rendvédelem és élénk közösségi élet is kísérte”
A TEV elnöke kitért Magyarország Izrael-barát külpolitikájára is, amely kapcsán felidézte: Budapest a nemzetközi fórumokon következetesen kiáll Jeruzsálem mellett, gazdasági és kulturális kapcsolatai folyamatosan bővülnek. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2023. október 7. óta mindössze egy uniós országot látogatott meg, Magyarországot. Emellett Magyarország volt az egyetlen EU-tagállam, amely kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután az elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfő ellen.
Szalai Kálmán úgy vélte, hogy a zsidó közösségek védelme elsősorban politikai akarat és gyakorlati cselekvés kérdése. A múltbéli megítélésektől függetlenül azokkal az erőkkel kell szövetséget keresni, akik ma ténylegesen kiállnak a zsidó élet és értékek mellett.
„Az alkalmazkodni tudók élik túl – a zsidó nép történelme is ezt bizonyítja”
– zárta felszólalását Szalai Kálmán.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
