A biztonság ára: soha nem látott mértékben nőtt Izrael katonai büdzséje 2024-ben

A SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) éves jelentése szerint Izrael 2024-ben minden korábbit meghaladó mértékben, 65%-kal növelte katonai kiadásait. A 46,5 milliárd dollárra emelkedő összeg az ország GDP-jének közel 9%-át teszi ki, ami történelmi csúcsnak számít – ilyen arányú katonai költekezésre legutóbb az 1967-es Hatnapos háború idején volt példa.

Háborús szükséghelyzet

A kiadásnövekedés közvetlen kiváltó oka a 2023. október 7-én történt Hamász-terrorakció volt, amely az Izrael elleni legsúlyosabb támadásként vonult be a modern történelembe. A válaszlépésként indított „Vaskard” hadművelet nemcsak a Gázai övezetben váltott ki átfogó katonai fellépést, hanem északon is újabb biztonsági kockázatokat teremtett az Irán által pénzelt Hezbollah siíta terrorszervezet részéről, Libanon irányából. A háborús készültség az izraeli hadsereg (IDF) minden fegyvernemen belüli gyors erőforrás-átcsoportosítását igényelte.

Az Izraeli Védelmi Minisztérium több új fegyverrendszer beszerzéséről döntött, többek között továbbfejlesztett páncélozott járművekről, drónelhárító rendszerekről, és fokozta a vasúti logisztikai kapacitás kiépítését a hátország mobilizációjának elősegítésére. A tartalékos állomány behívása és kiképzése szintén jelentős költségekkel járt –

több mint 300 ezer fő aktiválása történt meg 2023 őszén.

A közel-keleti trendek

Izrael mellett Libanon is figyelemre méltó, 58%-os növekedést mutatott fel, ami összesen 635 millió dolláros védelmi költségvetést jelentett. Bár az összeg elmarad a térség többi országától, a növekedés üteme tükrözi az instabil politikai helyzet és a Hezbollah megerősödésének nyomását.

Irán ezzel szemben visszafogni kényszerült katonai kiadásait: 10%-os csökkenéssel „csak” 7,9 milliárd dollárt költött védelmi célokra, részben a nemzetközi szankciók és az infláció sújtotta gazdaság miatt.

A jelentés arra is rámutat, hogy Irán katonai fejlesztései inkább titkos csatornákon, proxy csoportokon keresztül zajlanak – Szíriában, Jemenben vagy épp Gázában –, ezek pontos pénzügyi mértéke nem minden esetben követhető.

Globális katonai infláció

A világ katonai kiadásai 2024-ben elérték a 2,718 billió dollárt. Ez 9,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest – a legnagyobb éves ugrás a hidegháború befejezése óta.

A globális fegyverkezési versenyt öt ország vezeti: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és – meglepetésre – Németország.

Együttesen a világ összes katonai költségvetésének 60%-áért felelősek.

A SIPRI figyelmeztet: a trend aggasztó, mert a nemzetállamok egyre inkább a katonai kiadásokra koncentrálnak, miközben a társadalmi jólétet szolgáló költségvetési tételek – egészségügy, oktatás, infrastruktúra – gyakran háttérbe szorulnak. Az Izraelben is tapasztalt költségvetési feszültségek (pl. a kormány és a jegybank közötti viták, a szociális támogatások kérdése) már a háborús büdzsé árnyékában zajlanak.

Mit hozhat 2025?

Izrael esetében a kérdés már nem csak a jelenlegi katonai igények kielégítése, hanem a hosszú távú fenntarthatóság. Az izraeli gazdaság rendkívül ellenállónak bizonyult, ám az elhúzódó háborús állapot, a tartalékosok munkaerőpiacról való kiesése, és a turizmus visszaesése jelentős kihívások elé állítja az államot.

A SIPRI szerint a következő években az izraeli védelmi kiadások tovább nőhetnek, különösen, ha Irán tovább folytatja a regionális provokációit, vagy ha az izraeli társadalomban fokozódik a biztonság iránti elvárás.

Megkötetett a deal: Amerika és Ukrajna aláírta a nyersanyag-megállapodást