A helyi mészkőből készült régészeti lelet abból az időből származik, amikor zsidók nem élhettek a térségben.
Egy lenyűgöző, menórákkal díszített mészkőből készült oszlopfőt találtak a Jeruzsálemben, egy olyan időszakból, amikor a rómaiak megtiltották a zsidóknak, hogy a szent városban éljenek – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság
Rejtélyes oszlopfő
A leletre 2020-ban bukkantak építkezéseket megelőző ásatások során a város bejáratánál lévő Motza negyedben. Fejjel lefelé feküdt egy i. u. 6. vagy 7. századból származó bizánci építmény helyiségében.
A szakértők úgy vélik, hogy az oszlopfő sokkal régebbi, és az úgynevezett „másodlagos felhasználás” során használták újra az épülethez.
„Úgy tűnik, hogy ez a tőke egy oszlop tetején állt egy pompás épületben vagy egy utcán, egy késő római kori (i. sz. 2-4. század) itteni településen” – áll Dr. Uzi Ad és Anna Eirich, az Izraeli Régészeti Hatóság ásatásvezetői által kiadott közleményben.
A második század első felében, a rómaiak elleni nagy zsidó felkelés után, amely Bar Kochba-lázadás néven vált ismertté, Jeruzsálemet lerombolták, és egyetlen zsidó sem maradhatott a városban vagy annak környékén.
Titokzatos ábrázolás
„A helyi környezet és a leletek alapján ezt a települést nyilvánvalóan a római hadseregből visszavonult katonák leszármazottai népesítették be” – áll a közleményben.
„Ha ez így van, akkor mit kereshetett itt egy olyan oszlopfő, amelyen menóra-díszítés volt – egy kifejezetten zsidó szimbólum? Ez egy igazi rejtély”.
A kutatók megjegyezték, hogy lehetséges, hogy a szimbólumot véletlenül ábrázolták.
Dr. Orit Peleg-Barkat, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa szerint, akinek a szakterülete az építészeti díszítésekre terjed ki, bárki is készítette az oszlopfőt, nagyon hozzáértő lehetett, de nem ismerte a hagyományos gyakorlatot.
„Míg a sima levelekkel díszített korinthoszi oszlopfők a második Szentélytől a bizánci korszakig gyakoriak voltak az egész térségünkben, a Motzában felfedezett oszlopfő igazán jellegzetes vonásokat mutat” – mondta. „Annak ellenére, hogy ügyesen megmunkált, úgy tűnik, hogy egy olyan kézműves munkája, aki kevésbé ismeri a városi középületekben elterjedt építészeti szokásokat.” Jellemzően az ilyen oszlopfők felső részét virágmotívumok vagy növényi minták díszítették.
„Lehetséges, hogy a mesterember hagyományos virágmotívumot akart faragni, de a szabványos modellekkel való korlátozott ismerete miatt olyasmit alkotott, ami egy szimmetrikus nyolcágú lámpatartóra hasonlít” – mutatott rá.
Peleg-Barkat szerint a késő római és bizánci korszak néhány zsinagógájában, például a Kapernaumban és Cézáreában találtak olyanokat, amelyeken valóban menórával ellátott oszlopok állnak, de a Motza területén nem találtak más zsinagógára utaló jeleket.
További kérdések
Az anyagának további kutatása alapján a tudósok azt is meg tudták állapítani, hogy az oszlopfőt helyi mészkőből készítették.
Azonban nem a lelet elhelyezkedése az egyetlen rejtély, ami körülveszi a felfedezését.
Az oszlopfő mindkét oldalára faragott menórák nyolc ágúak – ellentétben a más római kori ábrázolásokon gyakrabban látható hét ágú menórákkal, például a i. u. 1. századi Titus boltozatán látható menórával, amely Jeruzsálem római elfoglalását ábrázolja. Ad szerint a menórák mintái ekkor még nem voltak szabványosítva.
„A menóra alakja néha hét, néha nyolc ággal jelenik meg”
– mondta a felfedezésről szóló videóban.
Ad szerint a régészek kezdetben nem vették észre, hogy az oszlopfőt menórák díszítik. Csak miután megfordították, vették észre az egyedi díszítést. „Egy menóra ilyen módon való megtalálása bizonyos nemzeti büszkeséget ébreszt bennünk” – jegyezte meg Ad. „Még akkor is, ha nem tudjuk, hogy a művésznek ez volt-e a szándéka.”
Az oszlopfőt csütörtöktől a jeruzsálemi Jay és Jeanie Schottenstein Nemzeti Izraeli Régészeti Campusban állítják ki, amelyet vezetett túrák keretében lehet látogatni.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
