A Neshama TV „50 perc Szalai Kálmánnal” című műsorának vendége Szertics Gergely mesterséges intelligencia szakértő, az AI Partners alapítója volt.
Az adás második részében (az első részről itt írtunk) a mesterséges intelligencia (MI) társadalmi és gazdasági hatásairól, az oktatás jövőjéről és az etikai kérdésekről esett szó.
Az MI hatása a munkaerőpiacra
Szertics Gergely szerint az MI a munka világát két irányba formálja: augmentált és automatizált intelligencia felé. Az előbbi az emberek munkáját segíti, például egy ügyfélszolgálati munkatárs több ügyféllel tud foglalkozni az MI támogatásával. Az automatizált intelligencia ezzel szemben teljes munkafolyamatokat vesz át. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon a humán munkaerőnek „feljebb kell lépnie”, hogy az MI által elvégzett feladatokat felügyelje és irányítsa.
Az MI terjedése nagy nyomást helyez a vállalatokra: „Ha nem használják, lemaradnak” – fogalmazott Szertics. A cégek számára az MI alkalmazása ma már versenyhátrány elkerülését is jelenti.
Automatizáció és új szakmák
A mesterséges intelligencia hatása nem merül ki a munkahelyek megszűnésében vagy átalakulásában. „Az MI új szakmákat és vállalkozási lehetőségeket is teremt” – mondta Szertics. Az oktatásban például a mesterséges intelligenciával támogatott tanulás és a személyre szabott oktatás fejlődhet tovább.
Ezen túlmenően új típusú szakemberekre is szükség lesz, például olyanokra, akik a technológiai eszközöket a vállalatok igényeire szabják. Ezeket a szakmákat Szertics humorosan „AI-villanyszerelőknek” nevezte.
Az MI szerepe az oktatásban
A gyorsan fejlődő technológia kihívást jelent az oktatási rendszerek számára. Az iskolák feladata nem csupán az MI használatának tanítása, hanem annak megértése is, hogy az egyes szakmákban hogyan alkalmazható. Emellett fontos a tanárok támogatása és az MI-tutori rendszerek bevezetése, amelyek segíthetnek a diákoknak a tananyag jobb megértésében.
Szertics szerint az oktatásban az MI két fő irányban fejlődhet: a tanárok munkáját támogató technológiai megoldások és a diákok számára kialakított, személyre szabott tanulási rendszerek révén.
Az állam és az MI
Az állami szektorban az MI lassabban terjed, mint a piaci szférában, de egyes területeken, például az adóhatóságoknál már ma is sikeresen alkalmazzák. Szertics kiemelte, hogy a NAV például európai szinten is kimagaslóan használja az MI-t a csalások felderítésére. Azonban az állami szektorban a rendszerek bevezetésének lassúsága a hibázás lehetőségének minimalizálásával magyarázható.
Etikai kérdések és az MI jövője
A mesterséges intelligencia alkalmazása számos morális kérdést vet fel. Például hogyan garantálható a személyes adatok védelme? Szertics szerint az MI önmagában nem dönthet az adatok felhasználásáról, az emberi felelősségvállalás továbbra is kulcsszerepet játszik. „Az MI egy nagy kalapács, amit valakinek meg kell fognia és irányítania” – fogalmazott.
A deepfake technológia és a hamisított tartalmak terjedése kapcsán Szertics hangsúlyozta, hogy szükség van szabályozási keretekre és felügyeleti rendszerekre. Az AI Act európai szabályozási törekvései ennek első lépései lehetnek.
A hagyományos értékek szerepe az MI világában
A technológia gyors fejlődése nem csak gyakorlati, hanem morális kérdéseket is felvet. „Minél inkább támadja a technológia azt, amit emberinek gondolunk, annál fontosabbá válnak a hagyományos értékek” – mondta Szertics. A vallási és kulturális közösségek válaszai különösen értékesek lehetnek ebben a technológia által formált világban.
Zárszó
A beszélgetés végén Szalai Kálmán és Szertics Gergely az MI hosszú távú társadalmi hatásait latolgatták. Szertics szerint az MI egy eszköz, amelyet az emberi értékek mentén kell használni. A műsor következő adása az MI etikai vonatkozásait és a vallási közösségek szerepét fogja körbejárni egy rabbi részvételével.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.