A Neshama TV 50 perc című műsorának legutóbbi adásában Kína történelmét jártuk körbe az első feljegyzett dokumentumoktól egészen a 20. századig.
Az úgynevezett „szégyen évszázada”, a gyarmatosító hatalmakkal szembeni megalázó vereségek és a belső káosz után az ország radikális fordulatot vett. A kommunista hatalomátvétel teljesen átalakította Kína politikai, társadalmi és gazdasági struktúráját, és elindította az országot a világhatalmi státusz felé vezető úton. Ebben a részben folytattuk a történelmi áttekintést, és Dr. Salát Gergely sinológussal azt vizsgáltuk, hogyan vált Kína a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai szereplőjévé.
A kommunizmus győzelme: Kína fordulópontja
1949-ben a Kínai Kommunista Párt (KKP) győztesen került ki a polgárháborúból, amelyben a Csang Kaj-sek vezette köztársasági erőket sikerült legyőzni. A kommunisták ígérete az volt, hogy mindent, ami addig volt, elsöpörnek, és egy teljesen új, igazságos társadalmat hoznak létre. Nem véletlen, hogy rengetegen támogatták a hatalomátvételüket: az ország addigi vezetői képtelenek voltak stabilitást teremteni, a köztársasági kormányzat korrupt volt, és a társadalom többsége nyomorban élt.
Mao Ce-tung és a kommunisták radikális átalakításokba kezdtek:
- A földbirtokos osztályt megsemmisítették – milliókat végeztek ki, a földeket pedig a parasztok között osztották szét.
- Az ipart államosították, a vállalatokat központi irányítás alá vették.
- Teljes kontrollt vezettek be a társadalom felett, a párt minden aspektusát felügyelte az emberek életének.
Mao hatalomra kerülése után a kínai emberek eleinte reménykedtek és bizakodtak, hiszen a polgárháborús káosz után végre stabilitás volt, és megszűntek az állandó fegyveres konfliktusok. Azonban a kommunista kísérletek és gazdasági reformok gyakran katasztrofális következményekkel jártak.
A teljes adás itt tekinthető meg:
A nagy ugrás – a világ egyik legnagyobb éhínsége
A KKP 1958-ban meghirdette a „Nagy ugrás előre” kampányt, amelynek célja az volt, hogy Kína utolérje a fejlett ipari országokat, különösen Nagy-Britanniát. Ennek érdekében:
- Parancsra felduzzasztották az acéltermelést, amit a falusiaknak kellett biztosítaniuk saját házi kohókban – ám az így készült acél gyenge minőségű és használhatatlan volt.
- A mezőgazdasági termelést központosították, és irracionális kvótákat határoztak meg, ami a termelés visszaeséséhez vezetett.
- A párt hazugságai miatt az ország nemzetközi segítséget sem kapott, mivel a hivatalos jelentések szerint „minden rendben volt”.
Az eredmény? Több mint 30 millió ember halt éhen Kína-szerte – ez az egyik legnagyobb ember által előidézett katasztrófa a történelemben.
A kulturális forradalom: Mao utolsó nagy tisztogatása
Mao Ce-tung hatalma 1958 után meggyengült, mivel a gazdasági kudarcokat sokan az ő hibájának tartották. A kulturális forradalom (1966-1976) lényege az volt, hogy Mao „megtisztítsa” az országot az általa árulónak vagy kapitalistának tartott elemektől.
Ez egy újabb véres időszak volt, amelyben:
- Politikai tisztogatások zajlottak, számtalan pártvezetőt eltávolítottak, megkínoztak vagy kivégeztek.
- Tanult embereket, professzorokat, művészeket és értelmiségieket „osztályellenséggé” nyilvánították, és vidéki munkatáborokba küldték őket.
- A fiatalokat fanatizálták, és a „Vörösgárda” nevű mozgalom keretében Mao hívei lettek, akik mindenkit megtámadtak, aki „nem eléggé kommunista”.
A káosz csak Mao halálával ért véget 1976-ban, amikor a párt mérsékeltebb vezetői visszavették a hatalmat, és elkezdődhetett a reformok időszaka.
Reform és nyitás – Kína felemelkedése
1978-ban Deng Xiaoping került hatalomra, és ő egy teljesen új stratégiát vezetett be: „reform és nyitás”. Ez azt jelentette, hogy a kommunista párt hatalmát megtartották, de gazdaságilag kapitalista elemeket kezdtek alkalmazni.
- Engedélyezték a magánvállalkozásokat
- Behozták a külföldi befektetőket
- Létrehozták a „különleges gazdasági övezeteket”, ahol a nyugati cégek alacsony költséggel gyárthattak termékeket.
Ez egybeesett azzal, hogy a világ iparosodott országai keresték az olcsó munkaerőt és a nagy piacokat. Kína pedig tökéletes célpont lett. Az amerikai és európai vállalatok gyárakat építettek Kínában, az ország pedig rohamos gazdasági növekedésnek indult.
A hidegháborús fordulat: Kína és az Egyesült Államok közeledése
Kína és a Szovjetunió között fokozódott a feszültség, amely végül a két kommunista nagyhatalom közötti határháborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok felismerte ezt a törésvonalat, és 1972-ben Richard Nixon elnök történelmi látogatást tett Kínában, hogy megnyerje Mao Ce-tungot a Szovjetunió elleni stratégiai együttműködésre.
Ez hatalmas geopolitikai fordulatot jelentett, amely hosszú távon is hozzájárult a hidegháborús erőviszonyok átalakulásához.
Kína ma: a világ egyik legerősebb gazdasága
Az 1980-as évektől kezdve Kína hihetetlen gazdasági növekedést mutatott, és mára a világ második legnagyobb gazdasága lett. A nyugati kapitalizmus és a kommunista pártvezetés sajátos keverékével egyedülálló politikai és gazdasági modellt hozott létre.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
