Nem lehet elvitatni, hogy Szaúd-Arábia koronahercege ügyesen játssza ki a kezében lévő geopolitikai kártyákat.
Mohammed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege most aratja le korábbi türelmének gyümölcseit. Legalább egy olyan előny, amelyet egy izraeli-szaúdi normalizációs megállapodás idejére tartogattak, most átadásra kerül a trónörökösnek, anélkül, hogy kockázatot kellene vállalnia vagy gesztusokat kellene tennie Jeruzsálem felé – olvasható az Israel Hayom cikkében.
A háború ára
Izrael igazságos háborút folytat a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben, de ezért komoly diplomáciai árat fizet. Az arab államokban a közvélemény ellenségesebb, mint valaha, és egyetlen regionális vezető sem akar szembe menni az árral.
Mohammed bin Szalmán számára egyelőre bőven elegendőnek tűnnek azok a kockázatok, amelyeket gazdasági és társadalmi reformjaival már vállalt. Elvégre a királyság konzervatív frakciói már most is szinte hetente megbotránkoznak a zenei koncertek láttán az „iszlám országában”.
Ráadásul Washington új uraitkevésbé érdekli Izrael, ha Amerika gazdasági érdekeiről van szó.
A hét elején Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter találkozott Abdulaziz bin Szalmán herceggel, a trónörökös testvérével és a királyság olajminiszterével. A találkozó után Wright helyi újságírókat tájékoztatott a két ország között az energiaágazat terén kötött megállapodásról.
A terv magában foglalja Szaúd-Arábia polgári célú nukleáris projektjének támogatását, valamint a bányászat és az ásványi anyagok feldolgozása terén való együttműködést. Wright az indoklást is elárulta: „Trump vezetése alatt szinte biztos, hogy az elmúlt négy évhez képest alacsonyabb energiaárakat fogunk látni”.
De nem csak a gazdasági érdekek hajtják az amerikaiakat a szaúdiak karjaiba.
Szaúd-Arábia szoros kapcsolatokat ápol Pakisztánnal, egy nagy muszlim nemzettel, amely nukleáris arzenállal rendelkezik. Szaúdi delegációk gyakran ingáznak Rijád és Iszlámábád között, és találkoznak magas rangú pakisztáni tisztviselőkkel.
Továbbá a rivális szuperhatalom Kína is új lehetőségeket keres a Közel-Keleten, különösen az energiaszektorban. Más szóval bin Szalmánnak több alternatívája is van, ha nukleáris programjához akar segítséget kérni.
Az amerikaiak tisztában vannak ezzel, és nem valószínű, hogy megvárják, amíg Rijád normalizálja a kapcsolatait az izraeliekkel.
Rijád tervei
Még januárban a szaúdi olajminiszter nyilvánosságra hozta a királyság azon szándékát, hogy anyagilag tőkét kovácsoljon ásványkincskészleteiből, köztük az uránból. Bejelentette, hogy tervezik az urán dúsítását és eladását, sőt, még „yellowcake” (uránpor) előállítását is, amely anyagot az atomreaktorok üzemanyagának előállításához használnak.
Bár Rijád hangsúlyozza, hogy a cél csupán az energiaforrásainak diverzifikálása, a trónörökös többször is világossá tette, hogy ha Irán atombombát gyárt, Szaúd-Arábiának nem lesz más választása, mint sajátot fejleszteni.
Fajszal al-Faqeeh, egy korábbi energetikai kutatási igazgató a szaúdi televízióban való szereplése során rávilágított Szaúd-Arábia hosszú távú stratégiájára. „2016-ban a »Szaúd 2030« csúcstalálkozón megkérdeztem Mohammed bin Szalmánt a megújuló energia jövőjéről. Emlékeztetett, hogy a királyság rendelkezik a világ uránkészleteinek hat százalékával. Természetesen az olyan országok, mint az Egyesült Államok, kereskedelmi partnerek akarnak lenni a békés atomenergia-infrastruktúra kiépítésében” – mondta.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy Szaúd-Arábia a legnagyobb energiafogyasztó a Közel-Keleten, és a régió legnagyobb elektromos vállalatának otthona.
Naponta körülbelül egymillió hordó [olajat] égetnek el áramtermelés céljából. Ezért van szükségünk gázra, megújuló energiaforrásokra és atomenergiára is”
– tette hozzá.
A szaúdi szakértő szerint a királyság politikája az amerikai kormányok váltakozása ellenére is stabil maradt. Mindazonáltal elismerte, hogy Trump megválasztása hozott némi változást. Jennifer Granholm volt amerikai energiaügyi miniszter tavalyi látogatása során még csak szóba sem kerültek az atomenergia-projektek, a megbeszélések a klímaválsággal kapcsolatos kérdésekre korlátozódtak.
Nem meglepő, hogy az új amerikai miniszter buzgón igyekszik előmozdítani az együttműködést. A jelenlegi kormányzat számos vezető személyiségéhez hasonlóan Wright is az üzleti világból érkezett, hiszen az Egyesült Államok egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának, a Liberty Energynek a vezérigazgatója volt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
