Hack Péter szerint jogilag és morálisan is tűrhetetlen volt már az amit a Nemzetközi Büntetőbíróság Gáza kapcsán művelt Izraellel.
„A magyar kormány folyamatosan mérlegelte: lát-e reményt arra, hogy a bíróság esetleg megváltozik és mégiscsak elkezdi betölteni azokat a funkciókat, amelyek eredetileg a célkitűzések voltak” – nyilatkozta a hirado.hu-nak Hack Péter jogász, tanszékvezető egyetemi tanár azt követően, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
A Nemzetközi Büntetőbíróság
Az ELTE tanszékvezetője a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán elmondta, hogy azt a részes tagállamok hozták létre azzal az igénnyel, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeket, valamint a háborús és az emberiség elleni bűncselekményeket megbüntessék – akkor, ha az állam, amelynek területén ezt elkövetik, nem képes vagy nem hajlandó eljárni. Ehhez a bírósághoz a tagállamok önként csatlakozhattak.
Magyarország először, még 1999-ben aláírta a római statútumot, 2001-ben az Országgyűlés ratifikálta ezt az egyezményt – de azt a mai napig nem hirdették ki.
A nemzetközi jogszabály viszont akkor válik a magyar jogrend részévé, hogyha az Országgyűlés ratifikálja azt, és utána kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Arra kérdésre, hogy akkor megtörtént vagy sem a csatlakozás, Hack Péter elmondta, hogy vitatott kérdés, hogy Magyarországra vonatkoznak-e ennek a statútumnak a szabályai, tehát például amikor egy rendőrnek ezen statútum alapján el kellene járni, akkor nem tudunk neki megmutatni egy olyan, a Magyar Közlönyben kihirdetett törvényt, ami jogszabály erejű lenne Magyarországon.
“Ugyanakkor Magyarország 2002 óta részt vesz a Nemzetközi Büntetőbíróság finanszírozásában, és 2015 és 2024 között 9 évig volt a szervezetnek egy magyar bírója is: Kovács Péter korábbi alkotmánybíró töltötte be ezt a pozíciót, aki magyar bíróként részt vett ebben a szervezetben.” – tette hozzá.
A jogász kifejtette, hogy Magyarország „optimistán” csatlakozott, még 1999-2002 között, az első Orbán-kormány idején a Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
“Látni kell, hogy vannak országok, amik már akkor sem fűztek különösebb reményt ehhez a szervezethez, tehát nem bíztak abban, hogy ez egy független, pártatlan nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet lesz: nem csatlakozott például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Törökország, de Izrael sem, mert attól tartottak, hogy visszaélésszerűen fog eljárni ez a szervezet. A magyar kormány álláspontja szerint a távolmaradók félelme igazolódott be az elmúlt időszakban.”
Hack rámutatott, hogy elsősorban az Izraellel szembeni eljárásoknál derült ki, hogy ez nem egy független, pártatlan igazságszolgáltatási szerv, hanem egy ugyanolyan politikai testület, mint az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és számos ilyen ENSZ-szervezet, amelyekben emberi jogokról olyanok döntenek, akik saját maguk ezt abszolút nem tartják be. Az izraeli ügyben már az is ellentétes volt Magyarország álláspontjával, hogy Palesztin Hatóságot befogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az ELTE tanára emlékeztetett, hogy Magyarország nem ismeri el államként a Palesztin Hatóságot, mert ez csak a két ország megállapodásán alapul, az oslói békemegállapodás keretében.
“A Palesztin Hatóság semmilyen szuverenitást nem gyakorol Gázában, így az is tűrhetetlen, hogy Gázában történt eseményeket akar a Nemzetközi Büntetőbíróság elbírálni.
A statútum szerint csak akkor járhat el a bíróság, ha valamely tagország területén követik el a cselekményeket, vagy ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa oda utalja az ügyet. Izrael nem tagja a szervezetnek, és az ENSZ BT soha nem hozott ilyen döntést. Ráadásul a Nemzetközi Bíróság úgynevezett szubszidiárius vagy magyarul kiegészítő hatáskörben járhat el.”
Arra kérdésre, hogy mikor élvezheti a testület ezt a hatáskört, Hack Péter elárulta, hogy akkor, ha a nemzeti bíróságok nem képesek vagy nem hajlandók eljárni.
“Márpedig azt állítani, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokráciájában, Izraelben a bíróság, az igazságszolgáltatás ne lenne képes, vagy ne lenne hajlandó eljárni, ez égbekiáltó hazugság.”
– húzta alá a jogász, hozzátéve, hogy Izraelben már indultak eljárások olyan ügyekben, ahol ténylegesen felmerült az, hogy esetleg háborús bűncselekmények történtek, vagy emberiség elleni bűncselekmények.
“Ilyen ügyekben Izraelben folynak büntetőeljárások katonák és parancsnokok ellen is. Tehát, míg a Nemzetközi Büntetőbíróság más ügyekben is furán járt el, az izraeli ügyben teljesen egyértelművé tette, hogy ezt a szervezetet nem lehet úgy kezelni, mint egy független, pártatlan igazságszolgáltatási szervet.” – magyarázta Hack.
“Én azt gondolom, hogy a magyar kormány folyamatosan mérlegelte: lát-e reményt arra, hogy a Bíróság esetleg megváltozik és mégiscsak elkezdi betölteni azokat a funkciókat, amelyek eredetileg a célkitűzések voltak. Úgy tűnik, hogy most ítélte meg úgy a magyar kormány: nem lát reményt arra, hogy pozitív fordulat álljon be, és nem számít arra, hogy azok a folyamatok, amelyek a kilépést indokolják, megfordulnának. Nyilvánvaló, hogy ez a lépés az izraeli miniszterelnökkel, illetve Izraellel kapcsolatos, hiszen nemcsak a miniszterelnök, hanem az ellenzék egyik vezetőjével, Joáv Gallant képviselővel, korábbi honvédelmi miniszterrel szemben is adtak ki elfogatóparancsot. Tehát Izrael példája, mint egy állatorvosi ló mutatja be, hogy mennyire politikai testületté vált ez a bíróság és mennyire nem veszi saját szabályait sem komolyan. Tehát ezért én úgy hiszem, hogy Magyarországnak akkor is ki kellene lépnie, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság visszavonná a döntését az izraeli politikusok ellen.”
A felmerülő hátrányok vagy szankciók kapcsán Hack azt mondta, hogy minden olyan szervezet, amelybe önként lehet csatlakozni, az megteremti a lehetőségét, hogy önként is lehet távozni. Maga a Római Statútum is rendelkezik erről, hogy vissza lehet vonni a csatlakozást egy országnak.
“Jogi értelemben valakit azért szankcionálni, mert egy jogot gyakorol, az nagyon visszatetsző. Ám politikailag biztos, hogy ebből lesz egy nagyobb küzdelem. Tehát előre lehet tudni, hogy az Európai Parlamentben vagy az Európai Bizottság fórumain ez fel fog vetődni. Már meg is jelent egy nyilatkozat: a Nemzetközi Büntetőbíróság szóvivője azt mondta, hogy Magyarország továbbra is kötelezett, hogy eljárjon. Valószínűleg azért fogalmazott így, mert nincs tisztában azzal a rendelkezéssel, hogy Magyarországon nincs kihirdetve a Statútum, és így a Római Statútum a magyar jognak nem része. Nyilvánvaló, hogy Magyarország fizeti a tagdíját még egy évig, s ezalatt a szervezet működtetéséből ráháruló feladatokat vagy kötelezettségeket ellátja, de a letartóztatási parancsokat nem fogja végrehajtani. Egyébként Mongólia sem hajtotta végre a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin elnökkel szemben kiadott parancsát, és annak láthatóan nem lett semmilyen következménye.
Azért ne legyen illúziónk, ebben az ügyben biztos, hogy lesz egyfajta politikai hisztéria, de azt gondolom, hogy akik a döntést meghozták ezzel számoltak.”
Végezetül a jogász felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi normák például államfők, illetőleg kormányfők számára nemzetközi jogi védelmet biztosít. Ezért volt lehetséges az, hogy olyan államfők, akikkel szemben esetleg nemzetközi elfogatóparancs is volt, New Yorkba el tudtak utazni az ENSZ közgyűlésére.
“Gondoljunk arra, hogy oda tudott utazni még Kadhafi líbiai elnök is, akivel szemben Anglia két ügyben is – egyrészt Lockerbee fölött a repülőgép felrobbantása, másrészt egy angol rendőrnő líbiai diplomaták által való meggyilkolása ügyében – körözést adott ki. Mégsem tartóztatták le őt az ENSZ közgyűlésen, ahol nyugodtan beszélhetett – mert nemzetközi jogi védelem illet meg minden államfőt, minden kormányfőt.” – mondta Hack.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
