Zászlókat lengetve és jelszavakat skandálva több százezer kormányellenes tüntető gyűlt össze szombaton Isztambulban, a demokrácia védelmét követelve, miután Ekrem Imamoğlu isztambuli polgármester letartóztatása több mint egy évtizede a legsúlyosabb törökországi utcai zavargásokat váltotta ki.
Törökországban több mint egy évtizede nem volt olyan méretű tüntetéshullám, mint az elmúlt napokban. Az utcákon nap mint nap tömegek követelik Ekrem İmamoğlu, Isztambul ellenzéki polgármesterének szabadon bocsátását, akit múlt szerdán vettek őrizetbe. Az intézkedés különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel İmamoğlut Recep Tayyip Erdoğan elnök legnagyobb politikai kihívójaként tartják számon. A hatóságok tagadják, hogy a letartóztatás politikai indíttatású lenne, de a közvélemény ezt másként látja.
Tüntetések az egész országban
İmamoğlu letartóztatása óta Törökország-szerte óriási demonstrációk zajlanak. Isztambulban és Ankarában százezrek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány lépése ellen, és a tüntetések azóta átterjedtek más nagyvárosokra is, mint például Izmir, Bursa és Antalya. A tiltakozások nemcsak politikai aktivistákat mozgattak meg, hanem a török társadalom széles rétegeit is. Diákok foglalták el egyetemeiket, szakszervezetek és jogászok csatlakoztak a demonstrációkhoz, a közösségi média pedig a felháborodás egyik fő csatornájává vált.
A rendőrség kemény fellépéssel próbálja elfojtani a megmozdulásokat: könnygázt, vízágyúkat és gumilövedékeket vetettek be a tömeg feloszlatására.
Az elmúlt napokban több mint 1400 tüntetőt vettek őrizetbe, köztük ismert újságírókat és civil aktivistákat is.
A nemzetközi közösség szintén figyelemmel kíséri az eseményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és több nemzetközi emberi jogi szervezet elítélte İmamoğlu letartóztatását, és azonnali szabadon bocsátását követelik.
Politikai játszmák és Erdoğan hatalmi stratégiája
İmamoğlu az elmúlt években a legnagyobb ellenzéki kihívóvá vált, miután 2019-ben kétszer is megverte Erdoğan pártjának jelöltjét az isztambuli polgármester-választáson. Ezt követően Erdoğan és az AKP több alkalommal is próbálta politikai eszközökkel ellehetetleníteni őt, például azzal, hogy egy bíróság 2022-ben eltiltotta a közügyektől.
Mostanra világossá vált, hogy İmamoğlu az ellenzék vezető alakjává nőtte ki magát, és egyre nagyobb esélye lett volna kihívni Erdoğant egy következő választáson.
Sokan úgy vélik, hogy a mostani letartóztatás célja nem más, mint az, hogy meggátolják politikai előmenetelét.
A kormányzat természetesen tagadja a politikai indítékot, és azt állítja, hogy İmamoğlu ellen jogszerű eljárás zajlik.
Azonban a letartóztatás időzítése gyanút kelt, hiszen éppen egy kulcsfontosságú ellenzéki előválasztás előtt történt.
Gazdasági válság és bizonytalan jövő
Miközben az ország politikai krízisbe süllyed, a török gazdaság is mély válságban van. Az infláció meghaladja a 67 százalékot, a kamatlábak az egekben járnak, a török líra pedig soha nem látott mélypontra zuhant İmamoğlu letartóztatásának hírére.
A befektetők és a piacok aggodalommal figyelik az eseményeket, és egyre többen tartanak attól, hogy Törökország társadalmi és gazdasági összeomlás felé halad.
A legnagyobb kérdés, hogy Erdoğan meddig mehet el hatalma megtartása érdekében. A jelenlegi alkotmány értelmében 2028-ban nem indulhat újra elnökként, hacsak nem módosítják az alaptörvényt vagy nem írnak ki előrehozott választásokat. Ezért sokan attól tartanak, hogy az elnök tovább szigoríthatja az autokratikus intézkedéseket, és még inkább korlátozhatja a politikai ellenfelek mozgásterét.
Mi következik?
İmamoğlu letartóztatása egy kritikus fordulópont lehet Törökország modern történelmében. Ha az ellenzék és a tüntetők elegendő nyomást tudnak gyakorolni, Erdoğan kénytelen lehet engedni a demokratikus követeléseknek.
Ha viszont a kormány elfojtja a megmozdulásokat, az még nagyobb politikai instabilitáshoz és akár egy szélesebb körű válsághoz is vezethet.
A következő hetek meghatározóak lesznek: vajon Erdoğan hajlandó lesz kompromisszumot kötni, vagy tovább szigorítja az autokratikus intézkedéseket? Egy dolog biztos: Törökország sorsát nemcsak a politikai vezetők, hanem az utcákon tüntető emberek is alakítani fogják.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
