A norvégiai zsidók eltitkolják az identitásukat, hogy rendes orvosi ellátásban részesüljenek.
Az egészségügyi hatóságoknak írt példátlan levelükben a norvégiai zsidó vezetők egy mélyen aggasztó tendenciára figyelmeztetnek, amely „a második világháború óta” nem volt tapasztalható.
Aggodalmak
Egy elkeserítő jelenség ütötte fel a fejét Norvégiában, ahol a zsidó közösség tagjai tartanak attól, hogy orvosi ellátást kérjenek az egészségügyi dolgozók körében egyre erősödő Izrael-ellenesség miatt. Az egészségügyi hatóságoknak írt példátlan levelükben a zsidó vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a közösség tagjai rejtegetik identitásukat a norvég egészségügyi rendszer igénybevételekor.
A levél, amelyet Marius Gaarder, az oslói zsidó közösség elnöke és John Arne Moen, a trondheimi zsidó közösség képviselője írt alá, riasztó aggodalmakra hívja fel a figyelmet.
„Röviddel 2023. október 7. után, az egészségügyi dolgozók, egészségügyi intézmények és egészségügyi szakértők körében növekvő Izrael-ellenes hangok miatt a zsidó közösség több tagja aggodalmát fejezte ki, hogy kényelmetlenül érzik magukat, ha orvosi kezelésre kell menniük, és
attól tartanak, hogy nem kapnának megfelelő ellátást, ha felfednék, hogy zsidók…. Ilyen helyzetet a második világháború óta nem tapasztaltunk.”
Elrejtett identitás
Dr. Rolf Kirschner, egy zsidó orvos, aki 45 éves tapasztalattal rendelkezik a norvég közegészségügyi rendszerben és a Norvég Orvosi Kamara tagja, példátlan jelenségként hivatkozott a kialakult helyzetre.
„Az emberek nem mernek zsidó szimbólumokat, például a Dávid-csillagot viselni, amikor vizsgálatra mennek, és
a zsidó betegek félnek attól, hogy a várótermekben hangosan kimondják a nevüket, mert attól tartanak, hogy az ápolók vagy mások felfedezik, hogy zsidók”
– magyarázta.
„Néhány zsidó beteg megijedt, amikor azzal találkozott, hogy az egészségügyi dolgozók politikai plakátokat és a palesztinok támogatását kifejező röpiratokat mutogattak, és félnek panaszt tenni emiatt, mert félnek az egészségügyi személyzet negatív reakcióitól, akiktől az egészségük függ” – tette hozzá Kirschner.
Bár Kirschner elismeri a véleménynyilvánítás szabadságát, úgy véli, hogy bizonyos politikai ügyeknek az egészségügyi intézményeken kívül kellene maradniuk. A levél ezért felszólította az egészségügyi szolgálatokat, az érintett szervezeteket és a kormányt, hogy biztosítsák, hogy a zsidók jól érezzék magukat a kórházakban, és ne féljenek attól, hogy orvosi ellátást kapjanak, vagy elrejtsék identitásukat a kórházakban.
Norvégia zsidói
Norvégia zsidó lakossága kicsi – országszerte körülbelül 1500 zsidót tartanak nyilván, ebből 800-an Oslóban élnek. A zsidó közösség kicsiny számán nem segít a norvég kormány erősen palesztinbarát álláspontja sem.
A norvégiai zsidók aggodalmai csak felerősödtek egy ausztrál videó után, amelyen két kórházi dolgozó arról beszélt, hogy mennyire rosszul az izraeli betegekkel (az esetről itt írtunk részletesen). Erre reagálva Dr. Kirschner sürgette a szakmai szervezeteket, hogy lépjenek fel: „A szakszervezeteknek tájékoztatniuk kell tagjaikat, hogy az egészségügyi dolgozóknak semlegesnek kell maradniuk a munkahelyükön, és nem szabad politikai szimbólumokat megjeleníteniük. Világossá kellene tenniük, hogy a szakszervezeti tagoknak tilos részt venniük a munkahelyi politikai demonstrációkon”.
Jan Christian Vestre norvég egészségügyi miniszter reagált az aggodalmakra, és kijelentette: „Minden betegnek biztonságban kell éreznie magát, amikor a közegészségügyi szolgálatunkban kezelik. Senkinek sem szabad kellemetlenséget vagy aggodalmat tapasztalnia, amikor egészségügyi ellátásban részesül, és elvárom, hogy mindenkivel méltósággal bánjanak”. Hangsúlyozta, hogy a befogadó környezet megteremtése továbbra is „az egészségügyi intézmények helyi felelőssége”, amit a hatóságok elvárnak, hogy „komolyan vegyenek”. Az ápolók szövetségének vezetője szintén elismerte ezeket az aggodalmakat, és ígéretet tett arra, hogy foglalkozni fog velük.
On Alpeleg izraeli-norvégiai lakos azonban továbbra sem nyugodt a kialakult helyzet miatt. „A norvég egészségügyi rendszernek problémás a múltja és a jelene is. Norvégia segített a náciknak a zsidók megsemmisítő táborokba deportálásában, és
ma ez az egyetlen nyugati ország, amely nem hajlandó terrorszervezetként elismerni a Hamász gyilkos szervezetét.
Norvégiában élő zsidó lakosként mély aggodalmat érzek a politika befolyása miatt az egészségügyi rendszer etikájára és szakmaiságára.” – magyarázta.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
