A kutatók a felső-ausztriai Linz közelében lévő Hartheim-kastélyban egy több centiméter vastag, mintegy 460 négyzetméteres, emberi hamvakból és csontmaradványokból álló réteget találtak a második világháború időszakából.
A második világháború idején, 1940 májusa és 1944 novembere között mintegy 30 000 embert, köztük fogyatékosokat, elmebetegeket, foglyokat és munkaszolgálatosokat öltek meg a Hartheim-kastély gázkamráiban, majd elégették őket – írja a The Jerusalem Post.
Gyilkosok kastélya
A Hartheim-kastély egyike volt annak a hat központnak, ahol az orvosok 1940 és 1941 között a T4-program részeként fogyatékosokat és a nácik által életre méltatlannak tartott embereket gyilkoltak meg. A Hartheim-kastély sok áldozata a néhány kilométerre lévő mauthauseni koncentrációs táborból érkezett. A T4-program hivatalos befejezése után a hartheimi gázkamrákat a koncentrációs táborokba deportált személyek likvidálására használták.
A holttesteket a kastély területén erre a célra épített krematóriumban égették el. A hamvakat főként a Duna egyik mellékfolyójába szórták szét, vagy – mint a legújabb felfedezések bizonyítják – magán a helyszínen.
Kronológiailag az első Hartheimben meggyilkolt koncentrációs táborlakók az 1941 februárjában Amszterdamban lezajlott nagy sztrájkok során begyűjtött holland zsidók voltak, akiket ugyanezen év augusztus 11-én gázosítottak el, miután a buchenwaldi táboron keresztül átszállították őket. A holland zsidók után a Spanyolországból és Lengyelországból deportált politikai üldözöttek is az áldozatok között voltak. Több mint 400 francia deportáltat Mauthausenből és Gusenből gyilkoltak meg a hartheimi kastély falai mögött.
Miután 1943-ban szüneteltek, 1944 tavaszán újraindultak az elgázosítások, és az év végéig folytatódtak. Valószínű, hogy 1944 novemberében a ravensbrücki koncentrációs táborból érkező nők konvoja is az áldozatok között volt, bár történelmi dokumentumokat mindeddig nem találtak erre.
A felfedézés
„Ezek a leletek világosan mutatják, hogy még 80 évvel a nemzetiszocializmus vége után sem ismerjük ennek az időszaknak minden tragikus eseményét” – közölte az osztrák belügyminisztérium a Die Presse tudósítása szerint.
„A náci korszak bűntetteit soha nem szabad elfelejteni”
– mondta a felfedés kapcsán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
Decemberben légifelvételek és talajradarral végzett geofizikai vizsgálatok révén anomáliákat fedeztek fel a talajban, ami célzott fúrásokhoz vezetett, amelyek megerősítették az emberi maradványok jelenlétét.
„A nyomozók a korabeli szemtanúk vallomásaira alapozták a gyanút, amelyek szerint egy ideig emberi hamvakat dobtak a Dunába” – magyarázta Florian Schwanninger, a Hartheimi Kastély Tanulási és Emlékközpont igazgatója. „Ez idővel túl feltűnővé vált a nácik számára, ezért egy ismeretlen időponttól kezdve a hamvakat elásták” – tette hozzá.
