Az európai NATO-tagországok fegyverimportja 105 százalékkal nőtt az előző öt évhez képest.
Az európai NATO-országok több mint kétszeresére növelték fegyverimportjukat az elmúlt öt évben, amelynek több mint 60 százaléka amerikai fegyver volt – állapították meg a SIPRI kutatói.
Amerikai dominancia
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) megállapításai egybeesnek az Európai Unió államainak azon bejelentésével, hogy a Donald Trump elnök vezette amerikai külpolitikai fordulatra válaszul meg kívánják erősíteni a kontinens védelmi képességeit.
A SIPRI jelentéséből kiderült, hogy a 2020 és 2024 közötti időszakban Ukrajna volt a világ legnagyobb fegyverimportőre.
Ugyanebben az időszakban az európai NATO-tagok fegyverimportja 105 százalékkal nőtt az előző öt évhez képest.
Az Egyesült Államok közben megszilárdította pozícióját a világ legnagyobb fegyverexportőreként – a globális export 43 százalékát adta -, messze megelőzve a második legnagyobbat, Franciaországot, amely 9,6 százalékot tett ki.
Ez tükrözi „az európai államok között az Oroszországból érkező fenyegetésre válaszul zajló újrafegyverkezést” – nyilatkozta Mathew George, a SIPRI fegyverszállítási programjának vezetője.
Ezeknek a fegyvereknek 64 százalékát az Egyesült Államok adta, szemben a 2015 és 2019 közötti időszak 52 százalékával.
„Az egyre harciasabb Oroszországgal és az első Trump-elnökség alatt feszült transzatlanti kapcsolatokkal az európai NATO-államok lépéseket tettek a fegyverimporttól való függőségük csökkentése és az európai fegyveripar megerősítése érdekében” – mondta Pieter Wezeman vezető kutató.
„A transzatlanti fegyverellátási kapcsolatnak azonban mély gyökerei vannak.
Az USA-ból származó import nőtt, és az európai NATO-államoknak még mindig csaknem 500 harci repülőgépet és sok más fegyvert kell rendelniük az USA-tól”
– tette hozzá.
Az országok, köztük Olaszország és az Egyesült Királyság is vásároltak amerikai gyártmányú F-35-ös vadászrepülőgépeket és Patriot légvédelmi rendszereket, amelyek olyan összetett rendszerek, amelyeket nehéz gyorsan helyettesíteni – mondta Wezeman az AFP-nek.
„Az F-35 természetesen amerikai termék, de az európai államoknak történő (F-35) eladások részeként … az ottani ipar is részt vett a kulcsfontosságú alkatrészek gyártásában” – tette hozzá a kutató.
Az olyan országok, mint Belgium, Hollandia és Dánia – amely jelenleg diplomáciai feszültségekbe keveredett az Egyesült Államokkal Grönland jövője miatt – még inkább függnek az amerikai fegyverektől – magyarázta.
Ennek megváltoztatása „hatalmas pénzügyi és politikai befektetést igényelne”
– jegyezte meg Wezeman. „A fegyverbeszerzések sok évet vesznek igénybe, és gyakran sokkal több időt, mint egy amerikai elnöki ciklus”.
Orosz hanyatlás
Az import megugrása miatt Európa 20 év óta először vált az Egyesült Államok legnagyobb fegyverpiacává.
Az európai államok összességében az amerikai fegyverexport 35 százalékát adták 2020-24-ben, megelőzve ezzel a Közel-Keletet, amely 33 százalékot tett ki. Az egyes országokat tekintve azonban Szaúd-Arábia maradt az amerikai fegyverek legnagyobb egyéni vásárlója.
Az USA továbbra is uralja a világ fegyverkereskedelmét.
„43 százalékos részesedése a globális fegyverexportból több mint négyszerese a következő legnagyobb exportőrnek, Franciaországnak”
– mondta George.
Franciaország eközben a 2015-19-es időszakhoz képest megháromszorozta az Európa többi részébe irányuló exportját, főként a Rafale vadászgép Görögországnak és Horvátországnak történő eladásának, valamint az Ukrajnába irányuló fegyverszállításoknak köszönhetően. Franciaország exportjának legnagyobb hányadát India adja 28 százalékkal, ami majdnem kétszer annyi, mint az összes többi európai államé együttvéve.
Oroszország még mindig a harmadik legnagyobb fegyverexportőr, annak ellenére, hogy a 2020-24-es időszakban az előző öt évhez képest masszív, 64 százalékos exportcsökkenés tapasztalható az esetében.
Amellett, hogy Oroszország saját szükségleteit helyezi előtérbe, a nemzetközi szankciók, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei nyomása miatt is szenved, hogy az ukrajnai inváziót követően senki ne vásároljon orosz fegyvereket. India például – amely 2020-24-ben még mindig az orosz export 38 százalékát adta – egyre inkább más országok felé fordul.
Eközben Kína, amely az orosz fegyverexport 17 százalékát tette ki, megerősítette saját védelmi iparát.
A Közel-Keleten Izrael fegyverimportja a SIPRI szerint 2015-19 és 2020-24 között stabil maradt.
Az Egyesült Államok azonban – amely már most is a legtöbb katonai eszközt nyújtja Izraelnek (66 százalék 2020-24-ben) – 2023 vége óta fokozta az olyan „nagyobb” fegyverek szállítását, mint az irányított bombák. Ez egybeesett Izrael katonai műveleteivel a Gázai övezetben, Iránban, Libanonban, Szíriában és Jemenben – közölte a SIPRI.
