Mintegy 59,2 millió német állampolgár járulhat ma a szavazóurnákhoz, megkezdődtek ugyanis az országgyűlési választások. Az előrehozott referendumra azért kerül sor, mert Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciós kormánya tavaly novemberben összeomlott. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Friedrich Merz vezette konzervatív CDU/CSU blokk vezet, míg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) várhatóan történetének legjobb eredményét éri el.
A választás központi témái közé tartozik a gazdasági stagnálás, a migrációs politika és Németország nemzetközi szerepvállalása, különösen az ukrajnai konfliktus és a NATO-val való kapcsolatok tekintetében.
Az AfD előretörése és a migrációval kapcsolatos szigorú retorikája jelentős elmozdulást jelez a korábbi liberális irányvonalhoz képest.
Mivel az előrejelzések szerint egyetlen párt sem valószínű, hogy abszolút többséget szerezzen, a választások után hosszas koalíciós tárgyalások várhatók. A CDU/CSU potenciális partnerei között említik a szociáldemokratákat (SPD) és a Zöldeket, míg az AfD-vel való együttműködést a főbb pártok kizárják.
Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy egyes közvéleménykutatók szerint az AfD akár 32%-t is elérhet a választásokon, így a legnagyobb párt lehet, a CDU/CSU 25%-val szemben.
A mai választás eredményei nemcsak Németország belpolitikai jövőjét, hanem az Európai Unió egészének politikai irányvonalát is befolyásolhatják a jelenlegi globális kihívások közepette.
A németek megkezdik a szavazást, a felmérések szerint jobbra tolódnak a szavazatok
A legtöbb elemző Friedrich Merz konzervatív koalíciójának ismételt hatalomra jutását prognosztizálja. A koalíciós tárgyalások várhatóan számos kihívást tartogat ugyanakkor, így a rendkívül népszerűtlen Olaf Scholz kancellár akár hónapokig ügyvivői szerepben maradhat, ami késleltetheti az Európa legnagyobb gazdaságának két egymást követő évben tapasztalt zsugorodás után történő újjáélesztéséhez sürgősen szükséges politikákat, miközben a vállalatok a globális versenytársakkal szemben küzdenek.
Ez vezetési vákuumot teremtene Európa szívében, miközben Európa számos kihívással küzd, többek között Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúval fenyegető fenyegetéseivel és az európai részvétel nélküli ukrajnai tűzszüneti megállapodás felgyorsítására tett kísérletekkel is.
