Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatta a kongresszust az Izraelnek történő 7,4 milliárd dolláros fegyvereladásról.
Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is közölte a kongresszussal, hogy több mint 7,4 milliárd dollár (2 900 milliárd forint) értékben tervezi fegyverek, köztük több ezer bomba és rakéta eladását Izraelnek, rögtön azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vendégül látta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Fehér Házban.
Felpörögnek a fegyverszállítások
A külügyminisztérium közlése szerint két különálló eladást küldtek a kongresszusnak jóváhagyásra.
Az egyik 6,75 milliárd dollár értékű lőszert, irányítórendszert és egyéb kapcsolódó felszerelések sorát tartalmazza. Ez 166 darab kis átmérőjű bombát, 2800 darab 500 fontos bombát, valamint több ezer irányítórendszert (“guidance kit”, ezek olyan eszközök, amelyek egy hagyományos bombát vagy rakétát precíziós fegyverré alakítanak át), bombagyártáshoz szükséges gyújtószerkezetet és egyéb bombakomponenseket és támogató berendezéseket tartalmaz. Ezek leszállítása már idén megkezdődne.
A másik fegyvercsomag háromezer Hellfire rakétára és hozzá kapcsolódó felszerelésre vonatkozik, amelynek a becsült költsége 660 millió dollár. A rakéták szállítása várhatóan 2028-ban kezdődne.
A bombák javasolt eladása „javítja Izrael képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben, erősíti a honvédelmét, és elrettentő hatással van a regionális fenyegetésekre” – áll az amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség közleményében, amelyet az eladással kapcsolatban adott ki.
A rakétaeladás pedig „javítaná Izrael képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szembeni válaszadásra azáltal, hogy javítja az izraeli légierő képességét Izrael határainak, létfontosságú infrastruktúrájának és lakossági központjainak védelmére” – tette hozzá a közlemény
Aggályoskodó demokraták
Egy, az ügyet ismerő forrás januárban azt mondta a The Times of Israelnek, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya informálisan értesítette a kongresszusi törvényhozókat a tervezett fegyverüzletről, igazodva ahhoz a régóta fennálló gyakorlathoz, hogy a képviselőház külügyi és a szenátus külügyi bizottságának elnökeinek és rangidős tagjainak lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgálják az eladást és további információkat kérjenek, mielőtt hivatalosan értesítik a kongresszust.
Gregory Meeks New York-i képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokratája elmondta, hogy a Trump-kormányzat értesítése annak ellenére történt, hogy kérték az eladás szüneteltetését, amíg nem kapnak több információt, és elítélte azt a döntést, amelyet egy régóta fennálló precedenssel való szakításnak nevezett.
Elmondta, hogy megvitatta az eladással kapcsolatos aggályait a kormánnyal, amely szerinte nem nyújtott be jelentős dokumentációt vagy indoklást.
„Továbbra is támogatom Izrael kritikus katonai szükségleteit, mivel számos regionális fenyegetéssel néz szembe, és szoros konzultációt folytattam az adminisztrációval egy sor kérdésről és aggodalomról” – mondta Meeks egy nyilatkozatban.
Szerinte a döntés a Kongresszus, mint egyenrangú kormányzati ág tiszteletének hiányát mutatja. „Az Egyesült Államokban nincsenek királyok – mi egy alkotmányban gyökerező, törvények által irányított demokrácia vagyunk” – mondta Meeks.
Törékeny tűzszünet
A hatalmas fegyverüzlet bejelentésére azt követően került sor, hogy Trump a hét elején meglepő bejelentést tett, miszerint arra számít, hogy a Gázai övezetet az Egyesült Államok “veszi át”.
A mostani eladás pedig csak egy újabb lépés Trump részéről, hogy megerősítse Izrael háborúban megfogyatkozott fegyverkészleteit.
Január végén, nem sokkal hivatalba lépése után az elnök már feloldotta az egytonnás bombák Izraelbe küldésére vonatkozó tilalmat. Mint ismert, a Biden-kormányzat szüneteltette a bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartották, hogy Izrael a Gázai övezet sűrűn lakott területein, különösen az enklávé legdélebbi városában, Rafahban használná azokat.
Trump újságíróknak azt mondta, hogy azért oldotta fel a tilalmat, „mert Izrael már megvette [a bombákat]”.
