A turistavízumért folyamodó izraeliektől megkérdezik a szolgálati idejüket, a bázisaik helyét és azt, hogy „részt vettek-e háborús bűncselekményekben”.
Az új-zélandi kormány bevándorlási hatósága elkezdte megkövetelni a vízumért folyamodó izraeliektől, hogy a beutazás feltételeként számoljanak be katonai szolgálatuk részleteiről, és legalább egy személytől megtagadták a beutazást, miután ezt megtették, tudta meg a The Times of Israel.
Az Új-Zélandra turista vízumot kérő, tartalékos korú izraeliektől azt kérik, hogy jelentsék, hogy szolgált-e az Izraeli Védelmi Erőknél, és hogy aktív tartalékos-e.
Azoknak, akik igennel válaszoltak, részletes kérdőíveket kellett kitölteniük katonai szolgálatukról.
Az első kérdőívben a vízumkérelmezőknek a katonai szolgálatuk időpontjáról, a bázisuk helyéről, a hadtestekről és egységekről, amelyekben szolgáltak, a katonai táborokról, ahol állomásoztak, a rangjukról, a beosztásuk részleteiről és a katonai azonosítószámukról kérdezték őket.
A második kérdőív kérdései így szólnak:
- „Kapcsolatban állt-e valamilyen hírszerző szolgálattal vagy csoporttal, illetve bűnüldöző szervvel?”.
- „Kapcsolatban állt-e olyan csoporttal vagy szervezettel, amely céljai érdekében erőszakot vagy emberi jogi visszaéléseket alkalmazott vagy támogatott?”
- „Elkövetett-e Ön háborús bűncselekményeket, emberiesség elleni bűncselekményeket vagy emberi jogi visszaéléseket, vagy részt vett-e ilyenekben?”
Azok, akik biztonsági okokból nem fedhetik fel katonai szolgálatuk részleteit, nem mentesülnek a kérdőív kitöltése alól; ennek következtében nem tudják kitölteni azt, és nem kaphatnak vízumot.
Legalább egy katonától megtagadták a belépést Új-Zélandra, aki Gázában szolgált a Hamász ellen jelenleg is zajló háborúban. Azt mondta, hogy ez egyenes következménye volt a kérdőívre adott válaszainak, ugyanakkor megjegyezte, hogy nem vett részt háborús bűncselekményekben Gázában.
Ausztrália hasonló eljárást folytat, és legalább két izraelitől megtagadták a beutazást ennek következtében.
Az új-zélandi bevándorlási hatóság (INZ) nem cáfolta az erről szóló hírek részleteit, de azt mondta, hogy a jelenlegi háborúban való szolgálat “nem zárja ki automatikusan” az izraelieket az országba való belépésből.
„Az INZ megérti, hogy ez a válság sokak számára nehéz helyzetet okoz, és nagyon együtt érez azokkal, akiket ezekben a stresszes időkben elszakítottak szeretteiktől” – közölte a hatóság a The Times of Israel megkeresésére.
„A látogatói vízumot számos okból elutasíthatják, és a kérelem részleteinek ismerete nélkül nehéz számunkra kommentálni, hogy miért utasították el egy személy kérelmét. A bevándorlási utasítások nem akadályozzák meg, hogy azok a személyek, akik ebben a konfliktusban szolgáltak, látogatói vízumot igényeljenek vagy kapjanak” – állt a válaszban.
„Továbbra is prioritásként kezeljük a konfliktus által érintett emberek kérelmeit. A vízum megadásához azonban minden kérelmezőnek meg kell felelnie a vonatkozó bevándorlási követelményeknek. A kivételeket eseti alapon lehet mérlegelni” – tette hozzá a közlemény.
A hatóság válaszában a következő statisztikákat is megjegyezte: „2025. január 14-ig 944 kérelmet kaptunk izraeli állampolgároktól mind az ideiglenes, mind a tartózkodási vízumkérelmek tekintetében. A beérkezett kérelmek közül 809-et jóváhagytak, 37-et elutasítottak, 69 [folyamatban van], a többit pedig visszavonták”.
Ugyanebben az időszakban a hatósághoz 259 kérelem érkezett palesztin útlevéllel rendelkezőktől, amelyek közül 177-et hagytak jóvá, 53-at elutasítottak, 21 folyamatban van, a többit pedig visszavonták.
A közlemény nem határozta meg a statisztikák által lefedett időszak kezdő időpontját.