Mi lesz, ha a Hamász nem engedi el a túszokat Trump beiktatásáig?

Donald Trump megválasztott amerikai elnök decemberben arra figyelmeztetett, hogy „megnyílnak a pokol kapui”, ha a Hamász palesztin terrorszervezet által Gázában fogva tartott túszokat nem engedik szabadon a január 20-i beiktatásáig. Trump keddi sajtótájékoztatóján megismételte ezt a figyelmeztetést, kijelentve, hogy „a pokol fog megnyílni a Közel-Keleten”, ha a túszokat nem adják vissza hivatalba lépéséig. „Ez nem lesz jó a Hamásznak. És őszintén szólva senkinek sem lesz jó” – mondta Trump.

A megválasztott elnök azonban nem részletezte, hogy ez mit jelent, és nem részletezte, hogy milyen lépéseket tenne, ha ezt a határidőt nem tartanák be.

Trump csapata nem reagált azonnal a Foreign Policy megkeresésére, hogy kommentálja a gázai túszmegállapodás körüli legutóbbi megjegyzéseit.

Trump figyelmeztetései a Hamásznak a Közel-Kelet közelmúltbeli történelmének egyik zavarosabb időszakában érkeztek, és kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a megválasztott elnök mennyire hajlandó komoly intervencióra a régióban, miután a kampánykörútján azt ígérte, hogy „nem lesznek új háborúk”.

„Trump fenyegetése arra irányul, hogy meggyőzze a Hamászt arról, hogy a távozó Biden-kormányzattal nagyobb valószínűséggel köt jobb alkut, mint a hivatalba lépő Trump-kormányzattal, és ezért most kell megállapodásra jutni”

– mondta a Foreign Policy-nak Jonathan Panikoff, aki 2015 és 2020 között a Nemzeti Hírszerzési Tanács Közel-Keletért felelős helyettes nemzeti hírszerző tisztjeként dolgozott a National Intelligence Councilnál.

„Bár a Trump-adminisztrációnak korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy további nyomást gyakoroljon a Hamászra Gázában, eltekintve attól, hogy több izraeli csapást támogasson az övezetben, a Hamász jelenlegi vezetésének nagy része Gázán kívül van, és a Trump-adminisztráció további szankciókat alkalmazhatna velük és családtagjaikkal szemben, hogy megpróbálja növelni a nyomást”

– tette hozzá Panikoff.

Azzal, hogy kemény határidőt szabott a túszok szabadon bocsátására január 20-ig, Trump megpróbál „nagyobb nyomást gyakorolni a folyamatra” és „a sürgősség érzetét kelteni” – mondta a Foreign Policy-nak Joseph Votel nyugalmazott tábornok, aki 2016 és 2019 között az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnokaként felügyelte az amerikai katonai műveleteket a Közel-Keleten.

Votel azt mondta, hogy szerinte nem valószínű, hogy Trump az katonai eszközökhöz fordulna megoldásként, ha az Izrael-Hamász háború még mindig tombolna a beiktatás napján. Trump növelhetné a Gázában folytatott izraeli katonai tevékenységek támogatását, hogy fokozza a nyomást a Hamászra – mondta Votel -, de az enklávéban már látott „pusztítás szintje” mellett „nehéz elképzelni, hogy mit lehetne még tenni”.

Az egyik lehetséges lépés, amit Trump megtehetne, hogy támogatja Izraelt abban, hogy fokozott korlátozásokat vezessen be az enklávéba irányuló humanitárius segítségnyújtásra, ahogyan azt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik közeli munkatársa szorgalmazta.

Ez azonban valószínűleg hazai és nemzetközi bírálatokat is kiváltana, és nem biztos, hogy a Hamászt komolyan megingatná.

„Ha a Hamász aggódna a gázaiak szenvedése miatt, akkor ezt már régen rendezték volna. A vezetői nem aggódnak a szenvedés miatt, hanem kihasználják azt”

– mondta Dennis Ross, az Egyesült Államok korábbi közel-keleti megbízottja a Foreign Policy-nak adott interjújában.

„Még ha Trump elnök szabadabb kezet is ad Izraelnek, és nem gyakorol nyomást a humanitárius segítségnyújtás terén, nem világos, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a Hamász vezetőit Gázában”.”

Biden nem tett meg mindent a háború befejezéséért

A nemzetközi tárgyalók több mint egy éve többször is kudarcot vallottak a túszok szabadon bocsátásának kérdésében és az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás megkötésében. Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítői jelenleg a katari Dohában tartózkodnak, hogy folytassák a tárgyalásokat, amelyek célja, hogy végre megállapodásra jussanak.

Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, akinek kormánya versenyt fut az idővel a tűzszüneti megállapodás eléréséért, mielőtt távozik a Fehér Házból, óvatos optimizmusának adott hangot, hogy a tűzszünet közel lehet. „Valódi előrelépést értünk el” – mondta Biden újságíróknak a Fehér Házban.

„Még mindig bízom abban, hogy sikerül fogolycserét végrehajtanunk”.

Steve Witkoff Trump közel-keleti különmegbízottja, pénteken érkezett Dohába, hogy csatlakozzon a tárgyalásokhoz. A hét elején a Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatón Witkoff azt mondta, hogy a tárgyaló felek „nagy előrelépést tettek”.

„Nagyon remélem, hogy a beiktatási ünnepségre lesz néhány jó dolog, amit be tudunk jelenteni az elnök nevében”

– mondta Witkoff.

A pozitív üzenetek ellenére nincs garancia arra, hogy január 20-ig sikerül megállapodni.

„Valószínűleg most valamivel jobb, mint 50-50 százalékos az esélye az üzletkötésnek.

A korábbi akadályok közül sok még mindig fennáll – a Hamász még mindig biztosítékot akar, mielőtt elfogadja a fokozatos megközelítést, hogy a háború véget ér, Netanjahu miniszterelnök pedig még mindig nem akarja ezt a biztosítékot megadni”

– mondta Ross.

A tárgyalások nagy vitapontja továbbra is az, hogy hány élő túszt enged el a Hamász, valamint az, hogy a militáns csoport hány palesztin foglyot követel cserébe Izraeltől.

„Mégis, az ok, amiért az alkut valamivel 50-50-nél jobbnak tartom, az a Trump-hatás” – mondta Ross, hozzátéve: ”A Hamász talán nem sokkal január 20. előtt akarja megkötni az alkut, abban a hitben, hogy ha tűzszünet lesz, mielőtt Trumpot beiktatják, nem akarja majd, hogy hivatalba lépése után kiújuljon a háború.

Ráadásul szerintem a Hamászra valamivel nagyobb nyomás nehezedik Katar, Egyiptom és talán Törökország részéről is – mindannyian megpróbálják megmutatni Trumpnak, hogy nyomást gyakorolnak és azt nyújtják, amit akar”.

Egy másik kérdés, amely Trump túszmegállapodásra irányuló törekvése felett lebeg, hogy Netanjahu, akit a túszok családjai hevesen bíráltak, és akit a tűzszüneti tárgyalások akadályozásával vádoltak, akadály lesz-e.

Netanjahu és Trump ugyan szoros szövetségesek, de az izraeli miniszterelnök próbálja egyben tartani törékeny kormánykoalícióját – és szélsőjobboldali képviselők azzal fenyegetőznek, hogy megbuktatják, ha elfogadja a tűzszüneti megállapodást.

Trump január 20-i határideje „valószínűleg nem jelent sokat Netanjahunak, amíg nem őt tekintik az alku akadályozójának” – mondta Panikoff, a Nemzeti Hírszerzési Tanács volt tisztviselője.

„Ha a Hamász valóban aláírja az alkut, akkor a nyomás Netanjahu miniszterelnökre fog áttevődni, mert ő szinte bármit meg fog tenni – a koalíciója összeomlásán kívül -, hogy biztosítsa, hogy a második Trump-ciklust a megválasztott elnök kegyeibe fogadva kezdje”

– tette hozzá Dennis Ross.