Miután többször próbáltak izraeli katonákat külföldön háborús bűnökkel megvádolni, az IDF elrendelte, hogy katonák arcát és nevét takarják ki a médiaszereplések során.
A szerdán életbe lépett parancs a hivatásos katonákra és a tartalékosokra egyaránt vonatkozik, és kimondja, hogy a dandártábornoki rang alatti állományt kizárólag keresztnevük első betűjével lehet azonosítani. Le lehet őket fényképezni, de csak akkor, ha az arcukat kitakarva jelenítik meg a médiában – áll a parancsban, amelyet az IDF szóvivői egysége osztott meg a JNS-szel. Ugyanez vonatkozik a külföldi állampolgárságú katonákra is, minden rangban.
A dandártábornokokat és a magasabb rangú tiszteket le lehet fényképezni vagy filmezni, és teljes nevükkel és beosztásukkal együtt, egészen a hadosztályhoz való tartozásukig. A médiainterjúk előtt azonban a katonai főügyészi egység nemzetközi jogi osztályának egy képviselője ki fogja hallgatnia őket.
Korábban számtalan különböző rangú izraeli katona adott interjút a helyi és nemzetközi médiában valódi nevükön és arcukat mutatva. Több százan tették ezt azóta, hogy 2023. október 7-én kitört a háború a terroristák ellen Gázában, Libanonban és azon túl.
Változások
Ezentúl a nemzetközi jogi osztály képviselőjének jóvá kell hagynia minden, a harci területeken történő filmezést. Azok az ezredesek, akik a múltban már szerepeltek a médiában bizonyos témákkal kapcsolatban, interjúnként külön engedélyt kaphatnak, áll a parancsban.
A hadsereg nem tesz erőfeszítéseket arra, hogy visszamenőlegesen elhomályosítsa a képeket, vagy törölje azoknak a katonáknak a nevét, akiket a médiában már január 8. előtt, a parancs hatályba lépése előtt azonosítottak.
A hatályban lévő parancs tehát az egész hadseregben gyakorlattá teszi azt az eljárást, ami már évtizedek óta a különleges erők katonáira és a légierő pilótáira, valamint egyes titkos egységek személyzetére is vonatkozott.
Veszélyben külföldön
Amint arról a Neokohn is beszámolt, 2023. október 7. óta legalább 12 izraeli ellen indult eljárás külföldön a Hamász ellen a Gázai övezetben folyó háborúval összefüggésben. Izrael és egyes szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, következetesen tagadták a nemzetközi fórumokon és a médiában Izraellel szemben felhozott háborús bűnökkel és népirtással kapcsolatos vádakat.
A fejleményekre reagálva a kabinet egy albizottsága, amelyet Gideon Száár izraeli külügyminiszter vezetett, vasárnap titkos megbeszélést tartott arról, hogyan kell reagálni az ilyen helyzetekre.
Brazílián kívül Belgium, Ciprus, Írország, Hollandia, Szerbia, Srí Lanka és Thaiföld voltak a megnevezett országok, ahol vizsgálatot indítottak a katonák ellen. Egyik esetben sem adtak ki elfogatóparancsot. Brazíliában az érintett katona még időben elhagyta az országot, és visszatért Izraelbe.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.