Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár kormánya elleni hétfői bizalmi szavazás miatt február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németországban, amelyen a Friedrich Merz vezette konzervatívok tekintélyes előnyt élveznek a közvélemény-kutatások szerint.
Az előző kereszténydemokrata kancellárral, Angela Merkellel ellentétben, aki Németország keleti részéből származik, Merz Nyugat-Németországban született. Felesége a gyermekkori kedvese, Charlotte, aki bíróként dolgozik. A háromgyermekes apa és nagypapa Merz hívő katolikus, aki nem rejtegeti tekintélyes vagyonát, gyakran utazik két magánrepülőgépe egyikén – amely kép éles ellentétben áll Merkel visszafogottnak mutatott életmódjával.
Merkel és Merz közös kapcsolata minden, csak nem baráti. Merzt, akit egykor Merkel legfélelmetesebb politikai riválisának tartották a CDU-n belül, 1994-ben választották be a parlamentbe, és közgazdasági és jogi szakértőként vált ismertté. Merkel azonban, aki állítólag „ellenségként” emlegette őt, 2002-ben sikeresen kiszorította őt a pártvezetésből.
A párton belül marginalizálódott Merz végül 2009-ben kivonult a politikából, és befektetési bankárként gazdagodott meg. Politikai visszatérése egybeesett Merkel 2021-es visszavonulásával, 2022-ben pedig sikeresen megszerezte a CDU vezetését.
Mire számíthatunk Merztől?
Politikai feltámadása ellenére Merz továbbra is megosztó figurának számít. Soha nem volt karizmatikus vezető, aki tömegeket vonz, magát „szociálisan konzervatívnak és gazdaságilag liberálisnak” jellemzi. Jelenlegi politikai támogatottságát kevésbé saját képességeinek köszönheti, mint inkább annak, hogy a német választók széles rétegei elégedetlenek a Scholz-kormány hibás döntéseivel.
Merz és pártja a választási kampány során a német választókban rezonáló tulajdonságokra igyekszik helyezni a hangsúlyt:
a fegyelemre, a precizitásra, a kemény munkára és céltudatosságra.
Ellenfelei várhatóan a migránsokkal kapcsolatos múltbeli megjegyzéseit és adópolitikáját fogják felhozni ellene – és megpróbálják majd párhuzamba állítani Donald Trumppal, akinek populista stílusa mélyen népszerűtlen Németországban.
Amellett, hogy meg kell küzdenie Németország bevándorlási- és a kialakulóban lévő gazdasági válságával – amely még az olyan nagyvállalatokat is érinti, mint a Volkswagen –, Merznek az orosz-ukrán háborúval is foglalkoznia kell megválasztása esetén. Trump választási győzelme sokak szerint arra kényszerítheti Németországot és más európai nemzeteket, hogy fokozzák a NATO anyagi támogatását. Merz ígéretet tett arra, hogy növeli Németország támogatását Ukrajnának, de egy ilyen kötelezettségvállaláshoz Németországnak kölcsönt kellene felvennie, ami arra kényszeríti őt, hogy feladja a CDU hagyományos fiskális konzervativizmusát és a költségvetési hiány csökkentésére való összpontosítását.
Mint ismert, Merz elkötelezett híve az Európai Uniónak, azonban az AfD növekvő vonzerejének ellensúlyozására – amely jelenleg 18%-os támogatottsággal a CDU 32%-a után a második legnagyobb pártnak számít – Merz átvette az AfD bevándorlási programjának szempontjait, beleértve a szigorúbb határellenőrzést és a szigorúbb átvilágítási eljárásokat.
Annak ellenére, hogy pártjának egyes tagjai felvetették az AfD-vel való koalíció megfontolását, Merz kategorikusan kizárta egy ilyen szövetséget.
„A különbség köztünk és a nacionalisták között, hogy míg ők szeretik a hazájukat és gyűlölnek mindenki mást, addig mi, hazafiak szeretjük a hazánkat, de tiszteljük a másikat is.”
Izrael barátja
Október 7. óta Merz, mint szinte minden CDU-tag, megingathatatlan támogatását fejezte ki Izrael önvédelemhez való joga iránt. A párt vezetője ígéretet tett arra, hogy szigorúbb álláspontot képvisel majd a berlini erőszakos és antiszemita tüntetésekkel szemben, szigorúbb intézkedéseket és büntetéseket kilátásba helyezve az antiszemita incidensekért.
A múlt hónapban történt október 7-i mészárlás egyéves évfordulója alkalmából Merz határozott hangvételű beszédet mondott a Bundestagban, bírálva a Scholz-kormány képmutatását. Azzal vádolta a kormányt, hogy bár a német kormány szavakban szolidaritását fejezi ki Izraellel, a valóságban addig nem szállít fegyvereket és pótalkatrészeket az IDF-nek anélkül, amíg garanciát nem kap arra, hogy azokat nem használják fel állítólagos “háborús bűnök” elkövetésére.
Merz korábban kijelentette, hogy „Németország kapcsolata Izraellel egyedülálló – a ‘ha’ és ‘de’ nem szerepel benne”.
Bár Merz támogatja a kétállami megoldást, kitart amellett, hogy ennek függőnek kell lennie Izrael létjogosultságának palesztin elismerésétől.
Ez a cikk eredetileg a ynet oldalán jelent meg először.
