Az izraeli-szíriai határhoz közeli Hader nevű szíriai drúz faluban tartott gyűlésen felvett videóüzenetükben azt kérték a drúz kisebbség képviselői az izraeli hadseregtől (IDF), hogy csatolják őket Izraelhez.
„Mi a sorsunk?” – kérdezi a felvételen az egyik megszólaló, és a közönség azt válaszolja a költői kérdésre:
„Izrael.”
„Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk” – mondták.
Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.
A ynetnek nyilatkozó izraeli katonai szakember szerint „tartanak tőle, hogy fegyveres dzsihadisták érkeznek az izraeli határhoz, és ezért megnyugtatja őket a drúz kisebbség jelenléte a határ túloldalán, különösen Hadernál.”
A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok sorsa, mert a dzsihadisták már sok drúz közösségben, főként Damaszkusz és Észak-Szíria területén elkezdték követelni a drúzoktól, hogy adják át fegyvereiket.
„Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől”
– nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető a lapnak.
Szíria és Izrael határán számos drúz családot kettészakított az 1967-es háború, mely után a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izraelhez került, miközben rokonaik Szíriában maradtak.
A drúzok még Aszad bukása előtt átvették az irányítást a szíriai központjuknak tekintett al-Sveida város felett, ahol előzőleg több százan tüntettek a főtéren. Többen meghaltak a szíriai hadsereggel kirobbant összecsapásokban, s a drúz milíciák a városban elfoglaltak egy rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan az összes foglyot elengedték.
Aszad idején Szíriában a kisebbség képviselői szerint korlátozták és akadályozták a drúz közösség függetlenségét. A szíriai drúzok vallási vezetője, Hekmat al-Hadzsri sejk „zöld utat” adott a rendszer elleni fellépésre, noha a drúz vallás szerint a közösség tagjai mindig lojálisak az adott politikai hatalommal.
Izraelben közel százötvenezer tagból álló drúz kisebbség él, akik állampolgári jogokat élveznek, és a férfiak bevonulnak az izraeli hadseregbe, ahol gyakran főtiszti rangig jutnak.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
