Básár al-Aszad szíriai diktátor bukása után nem csak Szíria jövője bizonytalan, de az is, hogy a közel-keleti állam ősi kincseit – köztük több ezer éves zsidó emlékeket – miként lehetne megmenteni.
A 13 évig tartó polgárháború több mint 600 000 ember életébe került az országnak, és az Aszad-rezsim mintegy 100 000 embert végzett ki erőszakkal börtönökben. A háború Szíria legfontosabb kulturális helyszínein is pusztítást végzett – az ősi műemlékektől, váraktól és mecsetektől kezdve a gazdag zsidó kultúra maradványaiig.
Jóval a háború előtt Szíria történelmi zsinagógái és más zsidó helyszínek elhanyagoltan sínylődtek, miután a zsidók tömegesen hagyták el az országot Izrael megalakulásának éveiben. Most a régészek kezdik felmérni, hogy mennyi minden veszett oda a bombázások és a háborús fosztogatások miatt.
Szíriában több mint 2 000 (sic!) éven át, a római korig visszamenőleg jól működő zsidó közösségek éltek, köztük a Spanyolországból 1492-ben elűzött szefárd zsidók és európai zsidó kereskedők.
A 20. században azonban az arab nacionalista mozgalmak felemelkedése, valamint az Izrael megalapítását megelőző és övező zsidóellenes törvények és erőszakos cselekmények a zsidó kivándorlás hullámait eredményezték.
A 20. század elején körülbelül 100 000 zsidó élt Szíriában, ám számuk 1947-re 15 000-re csökkent. Egy zsidóellenes lázadás még ugyan abban az évben, majd Izrael 1948-as megalakulása sok megmaradt zsidót arra ösztönzött, hogy elhagyja Szíriát – bár a legtöbb esetben nem volt erre törvényes engedélyük, annak ellenére, hogy Szíriában üldöztetésnek voltak kitéve. A híres Aleppói Kódex, a héber Biblia 10. századi, világszenzációmak számító példánya például megsérült és Izraelbe menekítették az országból, körülbelül ebben az időben.
1992-re, amikor Aszad apja engedett a nyomásnak, hogy a zsidók kivándorolhassanak, és körülbelül 4 000 zsidó maradt Aleppóban, és kisebb számban Damaszkuszban és Qamishliban. A legtöbben röviddel ezután elhagyták az országot.
2011-ben Aszma al-Aszadot, a diktátor felesége azt nyilatkozta, hogy a zsidók beleillenek a szíriai vallási sokszínűségről alkotott elképzelésébe.
„Van egy nagyon nagy zsidó negyed a régi Damaszkuszban”
– mondta diktátor-feleség, aki megjegyezte, hogy a negyedben lévő házakat az 1992-es kivonulás óta bedeszkázták. (A Vogue magazinnal készült interjút azóta eltávolították az internetről, miután kritikát váltott ki, amiért mintegy legitimálta egy diktátor feleségét és annak rendszerét, de archivált formában továbbra is elérhető.)
Egy 2022-es becslés szerint a szíriai zsidók száma mindössze 4 fő volt; idén a széles körben keringő szám 3, azaz három ember. Sok zsidó helyszínnek évtizedek óta nincs gondnoka – mondta Emma Cunliffe, a Newcastle-i Egyetem kulturális javak védelmével és békéjével foglalkozó csoport régésze.
„Konfliktushelyzetben ez az elhanyagolás fokozódik, a háború előrehaladtával a károk jelentősen megnövekedtek” – mondta Cunliffe.
A Zsidó Örökség Alapítvány jelentése szerint 2020-ra Szíria zsidó helyszíneinek közel fele elpusztult. A damaszkuszi Jobar zsinagógát, amely egyike azon kevés zsidó imahelyeknek, amelyeket a háború előtt még egy maroknyi idős zsidó látogatott, 2014-ben nagyrészt rommá változtatták. A zsinagógából számos ősi Tóra-tekercs, faliszőnyeg, csillár és más műtárgy eltűnt, némelyik Törökországban bukkant fel újra.
Az al-Bandara zsinagóga, Aleppó egyik legrégebbi zsinagógája szintén kárt szenvedett a térségben zajló súlyos harcok során. A zsinagógát az 1990-es években felújították, de a polgárháború során 2016-ban ismét súlyosan megrongálódott. Cunliffe, aki 2017-ben tanulmányt végzett a helyszínen, elmondta, hogy az épület egyes részei megsemmisültek, és az udvarát törmelék borították.
Az Aleppótól keletre fekvő Tadef egykor a zsidók kedvelt célpontja volt, mivel itt található a zsidó írástudó és próféta, Ezra (Ezsdrás) zsinagógája, aki állítólag Jeruzsálembe menet állt meg itt. A Szíriaiak az Igazságért és Igazságosságért nevű jogvédő csoport szerint azonban hosszú elhanyagoltság után a szentélyt 2021 és 2022 között mind lázadó csoportok, mind a szíriai kormányerők feltörték és kifosztották.
A tudósok aggódnak a római kori zsinagógák romjai miatt is Szíria ókori városaiban, például Apameában és Dura-Europoszban.
Adam Blitz, a Királyi Antropológiai Intézet munkatársa szerint a műholdfelvételek azt mutatták, hogy Dura-Europoszt erősen kifosztották, és az Iszlám Állam erőinek kezébe került.
A dura-europoszi zsinagóga maradványait múzeumok őrzik, köztük a Yale Egyetem Művészeti Galériája, ahol a zsinagóga mennyezetéről származó 40 csempe látható. Blitz azonban elmondta, hogy a helyszínről származó más leletekről félő, hogy a harcosok ellopták azokat.
Miközben Szíria egy új korszakba lép, örökségi helyszíneinek sorsa függőben van. Az ország zsidó történelmének gyöngyszemei csak addig maradnak fenn, ameddig a következő rezsim engedi – mondta Cunliffe.
Az új rezsim az iszlám fundamentalista mozgalmakban gyökerezik, de az elmúlt években pragmatikus irányt vett, és nyitott kérdéseket hagyott nyitva a kisebbségek sorsával és érdekeikkel kapcsolatban az irányítása alatt.
„Kritikus fontosságú azoknak az embereknek a támogatása, akik abban a helyzetben vannak, hogy hozzáférjenek és megvédjék őket, valamint egy olyan befogadó társadalom szükségessége, amely lehetővé teszi ezt” – mondta Cunliffe a történelmi zsidó helyszínekről. „Nem tudjuk, hogyan néz ki Szíria jövője. Az biztos, hogy sok harc folyik, és hogy végül melyik csoport győz, az sok mindent el fog dönteni” – fogalmazott a szakember, akit az Arutz7 idéz.
A cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt szerkesztette és automatikus időzítéssel jelent meg.
