Noé bárkájáról mesélhet egy háromezer éves ékírásos térkép

A londoni British Museum szakemberei összefüggésbe hozták az özönvízzel az Imago Mundi nevű, háromezer éves ékírásos táblát. A régóta ismert tábla új értelmezése közelebb vihet a világtörténelem egyik leghíresebb vízi járművének megismeréséhez.

A múzeum szakemberei egy, a mai Irakban talált, háromezer éves világtérkép tanulmányozása során jutottak forradalmi következtetésekre. A tenyér nagyságú agyagtáblát majdnem másfél évszázaddal ezelőtt, 1882-ben fedezte fel Hormuzd Rassam régész az ősi babilóniai város, Szippar romjai közt. Maga a tábla a felfedezése óta alaposan megrongálódott, de a szakemberek számára így is számos értékes információval szolgált a babilóniai hitvilágot illetően.

A tábla mindkét oldalán ékírásos felirat, valamint egy bevésett térkép látható. A térkép fölött olvasható felirat a világ teremtéséről szól, maga a térkép pedig Mezopotámiát ábrázolja. Az ősi Mezopotámia körül kettős kör látható „Keserű-folyó” felirattal, mely folyót a babilóniaiak ismert világuk határának tekintették. E határon túl nyolc háromszögletű forma utal a távoli hegyekre és a még felfedezetlen földekre.

Elárverezik a világ legrégebbi, kőtáblába vésett tízparancsolatát

A mintegy 1500 éves, 52 kilót nyomó kőtábláért legalább kétmillió dolláros leütési árat várnak.

A kutatók szerint a tábla másik oldala nem más, mint útmutató azon felfedezők számára, akik megkísérelnék a Keserű-folyón való átjutást, hogy megismerjék a hatalmas madarakkal és gyümölcsök helyett ékszereket termő fákkal teli egzotikus világot. 

A leírásban szerepel az „Urartu”-ba (Ararát) vezető út is, és az utazásra készülő azt is megtudhatja, hogy az útmutatást követve megláthat valamit, ami olyan vastag, mint egy „pársziktu jármű”. A British Museum kurátora, Irving Finkel szerint a „pársziktu” kifejezés mindössze még egy ismert ékírásos táblán szerepel, és azzal a járművel kapcsolatban használják mértékegységként, melyet a nagy özönvíz túléléséhez építettek. A bibliai özönvízhez hasonló történet a babilóniai mitológiában is megtalálható, és itt is szerepel, hogy a vízözön végeztével az egyetlen túlélő család biztonságosan kiköt az Urartu egyik csúcsán.

„A babilóniaiak tényként kezelték, hogy ha az ember elindul erre az útra, akkor megláthatja e történelmi hajó maradványait”

– mondta dr. Finkel.

Ez a cikk a Zsido.com oldalán jelent meg eredetileg.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Egy újabb lelet bizonyítja a bibliai Dávid király történetének hitelességét

150 évig tartott megfejteni a táblát, amely egyértelműen utal a bibliai Dávid királyra.