A Hezbollah libanoni síita terrorszervezet már megkezdte katonai képességeinek és pénzügyi bázisának újjáépítését, alig több mint egy hettel azután, hogy életbe lépett az az Izraellel kötött tűzszünet, melyet a terrorszervezet által indított 13 és fél hónapos háború előzött meg.
Miközben az izraeli hadsereg légi és szárazföldi offenzívái az amerikai hírszerzés becslései szerint súlyosan leépítették az iráni proxy terrorista infrastruktúráját, a Hezbollah új harcosok toborzásába kezdett, fellendítette a hazai fegyvergyártást, és keresi a módját annak, hogyan folytathatná a fegyvercsempészetet Szírián keresztül.
A Reuters egy magas rangú amerikai tisztviselőt, egy izraeli tisztviselőt és két, a hírszerzésről tájékoztatott amerikai törvényhozót idézett szerdán közzétett tudósításában.
A november 27-i tűzszüneti megállapodás feltételei szerint a Hezbollahnak tilos újrafegyverkeznie.
A Hezbollah amerikai becslések szerint az Izrael elleni háború során
fegyverkészletének több mint felét és több ezer harcost veszített el.
Azonban nem minden semmisült meg: a források szerint még mindig több ezer rövid hatótávolságú rakétával rendelkezik, és megpróbálja újjáépíteni fegyverkészletét a Libanonba szállítási útvonalakkal rendelkező szomszédos országokban lévő fegyvergyárak segítségével.
Washington különösen aggódik Szíria miatt, ahol a törökök által támogatott dzsihadista terrorista csoportok nemrég offenzívákat indítottak Aleppóban és Hamában, komoly kihívást jelentve az Aszad-rezsimnek és iráni és orosz támogatóinak. Izrael továbbra is célozza a Hezbollah szíriai és a szíriai-libanoni határon húzódó csempészútvonalait, és igyekszik megsemmisíteni a Szírián keresztül érkező iráni fegyverszállítmányokat.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő elárulta, hogy Washington sürgeti Bassár Asszad szíriai elnököt, hogy korlátozza a Hezbollah tevékenységét, és ehhez az erőfeszítéshez más regionális országok segítségét is igénybe veszik. A Reuters a hét elején arról számolt be, hogy
az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek megvitatták az Asszad-rezsim elleni szankciók feloldásának lehetőségét, amennyiben – egyéb feltételek mellett – leállítja a Hezbollahnak szánt fegyverszállítási útvonalakat.
A Hezbollah tisztségviselői azt állítják, hogy a csoport fenntartja „ellenállását” Izraellel szemben. Libanoni források szerint azonban a Hezbollah jelenleg elsősorban a dél-libanoni és bejrúti izraeli légicsapások által megrongált házak újjáépítésére és helyreállítására összpontosít.
Eközben a szaúdi tulajdonban lévő, londoni székhelyű pánarab lap, az Asharq Al-Awsat arról számolt be, hogy a Hezbollah megkezdte a háború alatt az izraeli támadások által súlyosan megrongált pénzügyi részlegének, az Al-Qard al-Hassan-nak a javítási munkálatait.
Az iráni proxy azt tervezi, hogy a bankon keresztül lakástámogatásokat fizet a háborúban érintett családok otthonainak rendbehozatalára. Minden család 12 000 dollárt kaphat a lakbérre és a házak javítására.
Annak ellenére, hogy október 21-én súlyos csapásokat szenvedett egy izraeli légi hadműveletben, a bank egy héttel a tűzszünet után újraindította működését.
A szaúdi lap kiemelte, hogy „a bank újraindított működésének bejelentése ellentmond a bank megsemmisítéséről szóló izraeli állításoknak”. Egy Hezbollahhoz közeli forrás azonban megerősítette, hogy a csoport jelentős pénzügyi veszteségeket szenvedett a háború alatt. A forrás továbbá kifejtette, hogy
a helyreállításra szánt pénz nem az Al-Qard al-Hassan forrásaiból, hanem az Iránból a Hezbollahnak a közelmúltban átutalt pénzeszközökből származik.
Irán a tűzszünet első napján 1 milliárd dollárt utalt át egy regionális közvetítőn keresztül, amelyet a Hezbollah a rehabilitációs erőfeszítéseire kíván felhasználni — írja a Jewish News Syndicate.
