Kedden 88 éves korában elhunyt az az izraeli börtönőr, akit több mint hat évtizeddel ezelőtt kiválasztottak Adolf Eichmann, a „végső megoldás” kitervelőjének felakasztására.
Az akasztás volt az egyetlen bírósági kivégzés, amelyet Izrael államban valaha is végrehajtottak, ahol nincs halálbüntetés, kivéve a nácik és segítőik által elkövetett gyilkosságokért, valamint hazaárulásért. Ez utóbbi rendelkezést egyszer alkalmazták – Meir Tobianski IDF-tiszt esetében, akit 1948 júniusában egy tábori bíróság ítélt el és végzett ki.
Eichmannt 1960-ban a Moszad és a Sin Bét ügynökei rabolták el Argentínából, majd egy évvel később egy nyilvános jeruzsálemi tárgyaláson halálra ítélték.
Shalom Nagar 1936-ban született Jemenben, és 12 évesen árvaként érkezett Izraelbe. Az IDF ejtőernyős dandárjában szolgált, majd később az izraeli börtönszolgálathoz csatlakozott.
Később egyike volt annak a 22 fős börtönszemélyzetnek, akiket a börtönben a hírhedt náci őrzésére választottak ki, és akik „Eichmann-őrök” néven váltak ismertté. Az volt a feladatuk, hogy biztosítsák, hogy ne kövessen el öngyilkosságot, vagy ne mérgezzék meg.
Nagar 26 éves volt az 1962. június 1-jei kivégzés idején, amelyet azután hajtottak végre, hogy a hírhedt náci háborús bűnös elvesztette a halálos ítélete ellen benyújtott fellebbezését.
Eichmann elítélése után Nagart véletlenszerűen választották ki az akasztás végrehajtására, annak ellenére, hogy akkoriban szabadságon volt, és nem akart részt venni a kivégzésben.
Azzal győzték meg, hogy vállalja a feladatot, miután képeket mutattak neki a gyermekek ellen elkövetett holokauszt-atrocitásokról.
„Ez annyira megdöbbentett, hogy beleegyeztem, hogy megtegyem, amit meg kellett tenni”
– mondta a Mispacha magazinnak 2005-ben.
A kivégzést követő években Nagart rémálmok kísértették Eichmannal kapcsolatban.
Nagar személyazonosságát a megtorlástól való félelem miatt három évtizeden át titokban tartották, mígnem 1992-ben izraeli újságírók felfedték, hogy ki is ő.