„Nem hordok többé kipát” – berobbant a hollandiai antiszemitizmus a pogrom után

Apeldoorn-szerte matricákat találtak, amelyek azt követelik, hogy a várost „zsidómentessé” kell tenni.

A holland fővárostól egy órányi autóútra fekvő Apeldoorn település zsidósága a hónap elején Amszterdamban elkövetett támadások óta az antiszemitizmus növekedését tapasztalja – jelentette szombaton a De Telegraaf. 

Az elmúlt héten a lakosok arról számoltak be, hogy a városban kihelyezett számos matrica követelte, hogy „Apeldoorn legyen zsidómentes”.

A matricák mellett gyakran az Ajax futballcsapat képe szerepel, amely csapatról köztudott, hogy nagyszámú zsidó szurkolója van. 

Az önkormányzat szóvivője a holland lapnak elmondta: „Ez tiszta antiszemitizmus, és ezt nem fogadjuk el. Az amszterdami események után a polgármester azonnal megkereste az itteni zsidó közösséget, hogy kifejezze támogatását. Ez még azelőtt volt, hogy ezeket a matricákat itt terjesztették volna. Természetesen lépéseket fogunk tenni, és reméljük, hogy a rendőrség megtalálja az elkövetőket”.

Botrány: egy volt ENSZ-tanár is részt vett az amszterdami pogrom szervezésében

„Ez egy közvetlen összecsapás az ellenségünkkel (az izraeli megszálló erőkkel és Moszaddal)” – írták a pogrom előtt a betiltott palesztinpárti tüntetés szervezői.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az Ajax november 7-én játszott a Maccabi Tel Aviv ellen, ami izraeli turisták ezreit vonzotta a városba. A mérkőzés után az izraeli szurkolók ellen „zsidóvadászat” indult, amelynek következtében többeket megtámadtak és megsebesítettek. A kormány az incidenst követően három napra betiltotta a tüntetéseket, ami hétfőn erőszakos zavargások kitöréséhez és további letartóztatásokhoz vezetett. 

A közösségre gyakorolt hatás 

A mindössze 165 ezer lakosú Apeldoorn városában a zsidó közösség tagjai a médiának elmondták, hogy a pogrom után lehangoltnak és magukra maradtnak érezték magukat. 

Donald de Leeuw, az apeldoorn-i zsidó közösség egyik tagja a De Telegraafnak elmondta: „Ez fáj nekem, depressziós vagyok tőle. Most már el tudom képzelni, hogy mit érezhettek a zsidók az 1940-1945-ös években: 

a magány érzését, azt, hogy sokan félrenéznek, és nem mernek felszólalni”.

„Itt [otthon] még mindig úgy érzem, hogy kötődöm a zsidó identitásomhoz. Odakint már nem hordok kipát” – tette hozzá.

Holland főrabbi: „Ébresztő! A zsidógyűlölet rákja sújtja Európát!”

“Ez most Európa 2024-ben” – írják közös nyilatkozatukban a zsidó közösségi vezetők.

De Leeuw kifejtette, hogy családjának mintegy 49 tagját ölték meg a holokauszt során. 

De Leeuw a Stichting Westerbork nevű szervezettel együttműködve megszervezte, hogy helyi iskolákban beszéljen a zsidó közösségről, a holokausztról és a gyűlölet veszélyeiről.

„Célom, hogy a gyűlölet helyett az embertársak iránti tiszteletet tanítsam. Meg kell akadályoznunk, hogy a történelem megismétlődjön. Ez sajnos nem elszigetelt eset. Úgy tűnik, hogy az antiszemitizmus egyre gyakrabban fordul elő. Ez egy olyan probléma, amely ellen közösen kell küzdenünk. Nem szabad hallgatnunk, vagy félrenéznünk” – magyarázta. 

„Nem tudom elhinni, hogy az emberek veszik a fáradságot, hogy ezt tegyék. Azt üzenik, hogy Apeldoornt mentesíteni kell a zsidóktól. Éppen úgy, ahogy az anyám családjával történt. És ez persze fáj.”

Elkezdődött az antiszemitamosdatás – már a zsidókat okolják a pogromért

A hétfőn muszlimok által felgyújtott villamost még nem varrták a zsidók nyakába, de a narratíva már változik: az izraeliek maguknak köszönhetik, amit kaptak.