Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete beszélt a The Jerusalem Postnak a magyarországi politikai helyzetről, Orbán Viktorról és az EU jövőjéről.
Azt állítják, hogy Orbán alatt Magyarország kevésbé demokratikus. Orbánt autokratikus, nacionalista és szélsőjobboldali vezetőként írják le. Antiszemitizmussal főleg Soros György és alapítványa iránti álláspontja kapcsán vádolták meg.
Semmi sem tökéletes. De azt mondani, hogy Magyarország nem demokrácia, badarság. A demokrácia egyik kritériuma az, ha egy választáson le lehet váltani a kormányzó pártot. A legutóbbi választások június 9-én voltak. Közvetlenül ezek előtt a választások előtt alakult egy új politikai párt, a Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével. Magyar a Fidesz tagja volt, és Orbán-ellenes lett. Pártja az európai választásokon a szavazatok közel 30 százalékát szerezte meg a balközép pártok rovására. Összetörte a balközépet. De komoly kihívója lehet Orbánnak és szövetségeseinek a következő, 2026-os parlamenti választásokon. Önkormányzati szinten a Fidesznek nem sikerült visszavennie Budapestet, amelyet 2019-ben elvesztett az ellenzékkel szemben.
Hát nem ez a demokrácia?
Sok mindent elferdítettek, köztük az antiszemitizmus vádját is. Ami Magyarországon történt a második világháború alatt, az szörnyű. De a történelmet nem lehet megváltoztatni.
Látni azt a sok pénzt, amelyet a zsidó élet megújításába vagy helyreállításába fektettek és fektetnek be, ami egykor itt volt, és soha nem fog visszatérni – a zsinagógák, a temetők. Mindig lenyűgöző látni, milyen távoli falvakban éltek a zsidók. Az általános magyar táj részei voltak – földművesek, kereskedők, ügyvédek, orvosok. Ma már nincsenek zsidók azokban a falvakban, és soha többé nem is lesznek. De valaki gondozza a zsidó örökséget. A régi zsinagógákat felújították, és néha múzeumok, kulturális központok, közkönyvtárak lettek belőlük.
Voltak itt-ott antiszemita incidensek, de a helyzetet összességében nézve pozitív a kép. Magyarországon nagyon világos jogszabályok vannak az antiszemitizmusra és a holokauszttagadásra vonatkozóan, és a törvényeket határozottan végrehajtják.
Magyarországot Európa egyik legbiztonságosabb országának tartják, nemcsak a zsidók és az izraeliek számára.
Egy évtizeddel ezelőtt Izrael németországi nagyköveteként szolgált. Németországról nagyon pozitív kép él Izraelben és a zsidó világban, ami messze nem tükrözi az ottani valóságot. Mivel magyarázza az izraeliek Németországról alkotott pozitív képét a Magyarországról alkotott negatív képhez képest?
Összességében a németek sok mindent tettek és tesznek Izrael államért és a zsidó népért. A probléma Németországgal, ahogy én látom, az, hogy ott megváltoztak a körülmények.
A német hozzáállás sok területen nagyon pozitív. De minél több idő telik el a holokauszt óta, annál bonyolultabb a kapcsolatok és az elkötelezettség egyedülálló jellegének megőrzése.
Egy évtizede kezdődött tömeges bevándorlás hatásainak egyre nagyobb befolyása van. Ehhez jön még az a nagyobb szerep, amelyet Németország ma az európai és a világpolitikában játszik. Ez befolyásolja Németország Izraellel kapcsolatos politikáját. Ez nem azt jelenti, hogy Németország nincs velünk rendben, de a körülmények megváltoztak, és meg kell értenünk, hogy új valóság van.
Orbán az európai új jobboldal vezetője lett, ő volt a fő mozgatórugója az Európai Parlamentben az új „Patrióták Európáért” frakció megalakulásának, amely a harmadik legnagyobb politikai csoport lett. Mennyiben központi szereplője a mai Európának?
Egyértelműen központi szerepet próbál játszani. Azt állítja, hogy Közép- és Kelet-Európa ma az, ami korábban Nyugat-Európa volt. Az ő víziójában a nyugat-európai államok elvesztették nemzeti identitásukat, alárendelődtek a brüsszeli bürokráciának, és a multikulturalizmust hirdetik. Szerinte a közép- és kelet-európaiak ma a zsidó-keresztény kultúrán alapuló demokratikus Európa értékeit képviselik.
Magyarország és az EU között az egyik legnagyobb vita a bevándorlás kérdése. Az EU megpróbált minden EU-tagállamra bevándorlási kvótát szabni. Orbán ezt nem fogadta el. Most azt mondja: ‘Nézzétek meg, mi történik más országokban a tömeges bevándorlás miatt, és nézzétek meg, mi a helyzet Magyarországon’. Hirtelen más országok megváltoztatják korábbi politikájukat, korlátozzák a bevándorlást és lezárják a határokat.
Az új ‘Patrióták’ csoportot bojkottálják, és nem kapott semmilyen posztot az EU-ban. Úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás nagyon veszélyes.
Ez egy kétélű kard, és azok, akik eddig nem értették meg, jobb, ha elkezdik megérteni.
Ha egyszer precedenst teremtesz, holnap lehet, hogy te leszel az áldozata. Az EU korlátozott demokrácia? Voltam nagykövet az EU-ban, és nem hiszem, hogy a büntetés a helyes magatartás. Az EU a legjobb dolog, ami a második világháború óta történt Európával.
Egyesek szerint az EU történelmi szerepének végére ért, tekintettel mindazokra a problémákra, amelyekkel napjainkban szembe kell néznie, beleértve a növekvő nacionalizmust, a tömeges bevándorlást és az ukrajnai háborút. Ön egyetért ezzel?
Van egy koncepcionális probléma Európában: az EU-nak Európai Egyesült Államokká kell-e válnia? Régen sokan támogatták ezt az elképzelést, ma már kevesebben vannak. Vagy inkább a nemzetek Európájává kellene válnia, a sokféleségben egyesülve?
Elég példa van arra, hogy az EU nagyobb tagjai a saját érdekeik és nem az uniós intézmények döntései szerint cselekszenek, majd megpróbálják a kis államokat arra kényszeríteni, amit ők maguk nem tesznek meg.
A helyzet nem tökéletes, de tényleg nem hiszem, hogy az EU szerepe véget ért volna.
Háború tör ki Ukrajnában, a világ egyik legnagyobb búzaszállítójában. A háború miatt csökkent az ukrán áruk exportja. Most Magyarországnak más álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mint az EU többi tagjának, és jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal is. Lengyelország teljesen más álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Amikor azt javasolták, hogy az ukrán búzát és más mezőgazdasági termékeket a szomszédos országokba vagy nyugat-európai országokba szállítsák, Magyarország és Lengyelország Romániával, Szlovákiával és Csehországgal összefogva elutasította ezt a javaslatot, amely saját gazdáikat fenyegette. Elutasították az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek importját, és még mindig blokkolják azt.
Az október 7-i mészárlás és az azt követő háború óta Magyarország nemcsak több Izrael-ellenes határozatot blokkolt, amelyet az EU Bizottsága és más tagállamok szorgalmaztak.
Magyarország megmentette az izraeli sportot is, különösen a labdarúgást, lehetővé téve, hogy az izraeli csapatok és klubok Magyarországon rendezhessék nemzetközi “hazai” mérkőzéseiket.
Ön szerint Orbán Izrael támogatása Izrael álláspontjának és igényeinek mély megértéséből fakad, vagy azért, mert provokálni akarja az EU-t?
Más kérdésekkel is provokálhatta volna az EU-t, és néha meg is teszi. Magyarországnak és Izraelnek közös érdekei vannak különböző kérdésekben és területeken. Magyarország hasonló helyzetben látja magát, mint Izrael. Magyarország az EU határországa, hiszen az EU peremén, Ukrajna és Szerbia mellett fekszik. Olyan ország, amely meg akarja védeni magát a bevándorlók ellenőrizetlen hullámaitól.
Október 7-e után volt egy kezdeményezés, hogy a Budapest fő zsinagógája előtti Herzl tér nevét Október 7-e térre változtassák. A kormány rendeletet adott ki, amelyben megtiltott minden palesztinbarát tüntetést. Budapest főpolgármestere, az ellenzék egyik vezetője hasonló rendeletet tett közzé. Egyik beszédében azt mondta, hogy a kormány és ő csak abban tudnak megegyezni, hogy megtiltják az ilyen tüntetéseket, azok után, amit Izraellel tettek. Izrael néha az egyetlen egyesítő kérdés Magyarországon.
Miért nem tette át Magyarország a nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe?
A magyar kormány valóban meg akarta tenni, de nem egyedül. Amikor Budapestre jöttem, a korábbi amerikai nagykövet, David Cornstein, sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, és próbálta előmozdítani. De a nagykövetség költöztetése nem valósult meg, mert más magyarországi pártok meghátráltak. Ez azonban meg fog történni.
Az eredeti teljes interjú a The Jerusalem Post oldalán olvasható.
