Elise Stefanik neve főként akkor lehet ismerős a Neokohn olvasói számára, ha visszaemlékeznek arra a képviselőházi meghallgatásra, amelyet a republikánus képviselő elnökölt és amelyen azon egyetemek elnökeit hallgatták meg, amelyek kampuszán palesztinbarát gyűlöletdemonstrációkat törtek ki és zsidó diákokat félemlítettek meg.
Mint emlékezetes, a meghallgatás akkora vihart kavart, hogy pár nappal később lemondott a Harvard Egyetem, az MIT és a Pennsylvaniai Egyetem vezetője is, miután Stefanik azt az egyszerű kérdést tette fel nekik, hogy „Megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás az [egyetemük] magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat?”
A kérdező képviselő annyira megdöbbent a válaszoktól, hogy újra és újra feltette mindegyiküknek ugyanazt a kérdést, amelyre mindhárom elnök cinikusan mosolyogva ugyanazt válaszolta.
Az egyetemi vezetők úgy fogalmaztak, hogy mindez „a kontextustól függ” és „attól, hogy a beszéd átfordul-e magatartásba”, azaz ténylegesen a zsidók meggyilkolásához vezet-e.
Stefanik az ENSZ-t is számtalan alkalommal illette éles kritikával és sürgette finanszírozásának felülvizsgálatát.
A Politico című amerikai honlap szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök fontolgatja Elise Stefanik kinevezését az ENSZ-nagyköveti posztra, mely mind az Egyesült Államok, mind pedig Izrael szempontjából jó hír volna.
