Amióta Kamala Harris alelnök leváltotta Joe Biden elnököt a demokraták elnökjelöltjeként, a média figyelmének nagy része a michigani arab amerikaiakra és a párt máshol lévő nagyobb, kritikus választói csoportokra, például a fekete és barna bőrűekre és a spanyolajkúakra irányult. A zsidó szavazatokkal kapcsolatos viták a Harrisről a korábbi elnök, Donald Trump felé történő kis mértékű, de potenciálisan jelentős elmozdulásra összpontosítottak. De kik a zsidó Trump-szavazók, és változtat-e bármit szavazatuk?
A válasz nem fogja meglepni a politikát szorosan követő embereket. Az ortodox közösség az, ahol a legnagyobb elmozdulás tapasztalható a Republikánus Párt felé, de fontos felismerni a különbséget a haredi (ultraortodox) és a modern ortodox zsidók között. Az elmozdulás ellenére az elnökválasztásra gyakorolt általános befolyásuk korlátozott lehet, bár befolyásolhatják az alsóházi versenyeket, különösen az olyan államokban, mint New York.
Először is, hány szavazóról van szó?
A konkrét számok előtt egy rövid megjegyzés: Az alábbi adatok hozzávetőlegesek, de betekintést nyújtanak a politikai állapotba. Egy részük a Manhattan Intézet által a zsidó szavazók körében végzett legfrissebb felmérésből származik (október 5-9.), más részük a Pew Research Center, az Amerikai Zsidó Demokratikus Tanács és a Chip50 adataiból; az ortodoxokra vonatkozó legtöbb információt a Nishma Research tette közzé.
Az amerikai zsidó lakosság száma körülbelül 7,5 millió, és körülbelül 8%-uk – azaz 600 000-en – vallják magukat ortodoxnak. Ez a kis szegmens nagymértékben felelős a republikánus irányváltásért, a Pew Research szerint az ortodoxok azonosulása a Reublikánus párttal 2013 és 2020 között 57%-ról 75%-ra emelkedett. A Demokrata Párt támogatottsága nőtt a konzervatív és a reform zsidók körében, utóbbiak körében 80%-kal. Még az ortodoxokat is figyelembe véve, a demokraták iránti zsidó elkötelezettség összességében 70%-ról 71%-ra nőtt.
A közösség többi részéhez hasonlóan az ortodox zsidók sem mutatnak tökéletesen homogén egységet. A Nishma tanulmánya szerint:
- Kétharmaduk haredi (ultraortodox), egyharmaduk modern ortodox.
- A modern ortodox zsidók többsége (55%) helyteleníti Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök munkáját, míg az ultraortodox zsidók kevesebb mint 20%-a nem ért egyet Netanjahu politikájával.
- A legtöbb modern ortodox zsidó (60%) helytelenítette Trump elnöki munkáját, míg a haredi zsidók csak 12%-a vélekedett így.
- A modern ortodox zsidók kétharmada, míg a haredi zsidók 86%-a helyesli Trump Izraellel kapcsolatos politikáját.
- A modern ortodox zsidók fele és a haredi zsidók 85%-a kedvezőtlenül vélekedik Harrisról.
Földrajzilag a zsidó szavazók hatása néhány kulcsfontosságú államra koncentrálódik. A zsidók 84%-a mindössze 12 államban él, amelyekben összesen 271 elektori szavazat van – eggyel több, mint amennyi az elnöki szék elnyeréséhez szükséges. A túlnyomórészt kék (jellemzően demokrata) államokban való koncentráció azonban azt jelenti, hogy befolyásuk felhígulhat. Azokban az államokban, ahol csak 13% él (ennek közel fele Pennsylvaniában), az ortodox közösség növekvő republikánus irányultsága valószínűleg nemigen befolyásolja a választási eredményt.
A zsidó szavazók körében végzett négy közvélemény-kutatás átlaga szerint Harris átlagosan 65%-kal veri Trumpot. Ez megegyezne Trump 2020-as eredményével, bár Harris három ponttal maradna el Biden eredményétől, ami Michael Dukakis 1988-as veresége óta a legrosszabb eredmény lenne egy demokrata számára.
Egyetlen demokrata sem nyert még a zsidó szavazatok 68%-ánál kevesebbel.
Amint a fenti táblázatban látható, a modern ortodox zsidók 55%-ka Harrisnek szavaznának, míg az ultraortodoxok mind Trump mellett vannak (93%-kal). Ha a Pew jelentése szerint Trump 2020-ban az ortodox szavazatok 75%-át kapná meg, az körülbelül 450 000 szavazatot jelentene. Ez arra utal, hogy Trump nem sok új szavazatot szerzett az ortodox közösségből, többségük már Trump első elnöki cikulásban mellé állt.
Nem tudjuk, hogy hány ortodox zsidó él az egyes ingadozó államokban, de Pennsylvania az egyetlen, ahol jelentős ortodox lakosság él. Talán Floridát kivéve, amely egyértelműen republikánus, az ortodox zsidók republikánusabbá válása nem lesz nagy hatással a választásokra, mivel a legtöbbjük olyan szilárdan demokrata államokban él, mint New York, New Jersey, Kalifornia és Maryland.
A lényeg az, hogy amikor arról hallani, hogy a zsidók a Republikánus Párt felé mozdulnak el, a számuk kicsi, és szinte kizárólag az ortodox közösségen belül van. Mivel ott csoportosulnak, az elnökválasztásra gyakorolt hatásuk aligha lesz érezhető.
A rossz hír Harris kampánya számára az, hogy ha a zsidó szavazatok „csak” 65%-át kapja meg, akkor jelentős számú nem ortodox zsidót idegenített el magától, akik azért sokat számíthatnak.
A szerző, Mitchell Bard külpolitikai elemző és az amerikai-izraeli kapcsolatok szakértője, aki 22 könyvet írt és szerkesztett, köztük Az arab lobbi, Halál a hitetlenekre: Radical Islam’s War Against the Jews és After Anatevka: Tevye in Palestine. Az írás a Jewish News Syndicate-en jelent meg.
