Az EU-nak zöld utat kellene adnia egy „teljes körű, uniós szintű hírszerzési együttműködési szolgálatnak” – állítja egy új, átfogó jelentésben Sauli Niinistö volt finn elnök.
Niinistö, az EU háborús és válsághelyzetekre való felkészültségéről szerdán kiadott, átfogó felülvizsgálati jelentésének részeként úgy véli, hogy az EU-nak saját hírszerző ügynökségre van szüksége, amely az információátadás fokozásával segítené az országokat a kontinens fővárosaiban működő fenyegetések, szabotőrök és külföldi ügynökök elhárításában – írja a Politico.
Niinistö – aki több mint egy évtizeden át volt Finnország elnöke – márciusban kapott megbízást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökétől, hogy részletes jelentést készítsen az EU háborús és polgári védelmi felkészültségéről, valamint fejlesztési javaslatokat tegyen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már évek óta háborút folytat Ukrajnában, az EU keleti határán, és ügynökei az egész blokkban aktívak, ami aggodalmat kelt a nemzeti ügynökségek rosszindulatú tevékenységek és befolyásolási szándékok előrejelzésének képességével kapcsolatban.
Tervezetében Niinistö azt mondja az EU-nak, hogy
fejlesszen ki egy „teljes körű, uniós szintű hírszerzési együttműködési szolgálatot, amely mind a stratégiai, mind az operatív igényeket ki tudja elégíteni”, hozzáteszi: „szabotázsellenes hálózatra” van szükség az infrastruktúra védelme érdekében.
További munkára van szükség „a kémelhárítási munka fokozása érdekében az uniós intézményekben” – mondta, miután von der Leyennel együtt bemutatta a tervet.
Számos diplomatát utasítottak ki az uniós fővárosokból kémkedés vádja miatt, Brüsszel pedig az ügynöki tevékenység egyik melegágyává vált, mivel több száz intézmény és nagykövetség található a városban. Ráadásul Oroszország Ukrajna elleni háborúja az egész EU-ban káoszt okozott – ide értve a hadsereg kiképzőhelyeit megfigyelő drónoktól kezdve a fegyvergyártók elleni meghiúsított merényletkísérletekig és a tenger alatti infrastruktúra elleni támadásokig.
A nyugati szövetségesek már most is megosztják egymással a hírszerzési információkat – az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság ügynökségeit az Öt Szem hálózat köti össze -, és egy ilyen uniós ügynökségnek a már működő információk megfelelő felhasználására kellene összpontosítania – mondta Niinistö.
„Bíznunk kell egymásban” – mondta Niinistö.
De kevés az esélye annak, hogy az EU a közeljövőben kiválasztja legjobb és legokosabb embereit, hogy magas kockázatú külföldi missziókban karriert csináljanak – nem utolsósorban azért, mert a tagállamok az EU végrehajtó karának szivárogtatásaira hivatkozva nem tennék ezt.
„Mindannyian tudjuk, hogy a hírszerzés elsősorban a tagállamok feladata”
– mondta von der Leyen.
„Az információáramlás, az információgyűjtés és a hírszerzés javítására kell építenünk”.
Számos más terület van, ahol az EU-nak meg kellene erősítenie a konfliktuskészültségét – mondta, és egy uniós felkészültségi törvényt is javasolt, amely „elveket, normákat és célokat” határozna meg, amelyek alapján az országoknak együtt kellene működniük. Az EU-nak például egymillió kiberbiztonsági szakértője hiányzik, mondta Niinistö, és bár nem támogatja a kötelező katonai szolgálatot, de azt támogatja, hogy a fővárosok vezessenek be olyan programokat, amelyek a civileket bevonják a nemzetvédelembe.
A biztonsági ügynökségeknek is „a lehető legnehezebbé kell tenniük az ellenséges külföldi hírszerző szolgálatok számára, hogy bárhol az EU-ban működhessenek” – mondta.
