A Palesztin Hatóság vezetője nemzetközi védelmet sürget a palesztinok számára, erős UNRWA-t, egységes kormányt Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben, viszont a palesztinok körében még ma a Palesztin Hatóságnál jelentősen népszerűbb Hamászt elfelejtette megemlíteni. Ja, és Izraelt ki akarja léptetni az ENSZ-ből.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke csütörtökön azzal vádolta Izraelt, hogy „teljes körű népirtó háborút” folytat a Gázai övezetben, és 12 pontos elképzelést vázolt fel az enklávé háború utáni kezelésére az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban tartott beszédében.
Abbász majdnem egy éve beszélt a testület előtt utoljára az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben zajló háború után, amely akkor kezdődött, amikor palesztin terroristák tavaly megszállták Izrael déli részét, mintegy 1 200 embert brutális módon meggyilkoltak és 251 túszt ejtettek. A Palesztin Hatóság vezetőjének beszéde egyetlen ponton sem utalt a terrorcsoportra.
Persze Abbász megemlítette az Izrael és a Hezbollah között kiéleződő konfliktust is, „népirtással” vádolta Izraelt Libanonban, de a libanoni terrorcsoportot is „elfelejtette” megemlíteni, amely október 8-a óta, mintegy 8 000 rakétát lőtt ki Izraelre.
Abbász azzal kezdte beszédét, hogy háromszor is kijelentette: „Nem megyünk el”, és hozzátette: „Palesztina a mi hazánk. Ez apáink, nagyapáink földje. A miénk marad, és ha valakinek el kéne hagynia, az a megszálló bitorlók lennének”, utalva Izraelre.
Abbász felszólította Izraelt, hogy vessen véget a gázai háborúnak, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy hagyjon fel a hadjárat támogatásával, mondván: „Az egész világ felelős azért, ami a népünkkel történik”.
Elutasította Benjamin Netanjahu miniszterelnök állítását, miszerint Izrael nem öl civileket Gázában, mondván: „Kérdem én, akkor ki az, aki több mint 15 ezer gyermeket ölt meg?”.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint az övezetben eddig több mint 41 ezer ember halt meg vagy feltételezhetően meghalt a harcokban, bár a számokat nem lehet ellenőrizni, és nem tesznek különbséget a civilek és a harcosok között. Izrael azt állítja, hogy mintegy 17 ezer terroristát likvidált, és további 1 000 terroristát Izraelen belül, még október 7-én.
Abbász bírálta Washingtont, amiért támogatja Izraelt a háborúban, megjegyezve, hogy
„az amerikai kormányzat – a világ legnagyobb demokráciája – három alkalommal akadályozta a Biztonsági Tanácsban a tűzszünet betartását követelő határozattervezeteket Izraeltől”.
Az igazság persze az, hogy Egyesült Államok többször is tűzszünetre szólított fel Gázában, és élen járt a Hamásszal a harcok befejezését célzó tűzszünet-túszalku megkötésére irányuló erőfeszítésekben; ragaszkodott azonban ahhoz, hogy a háború befejezésének előfeltétele legyen a terrorcsoport által fogva tartott túszok szabadon bocsátása.
„Ez az Egyesült Államok – ugyanaz az ország, amely a Biztonsági Tanács egyetlen tagjaként a Palesztin Állam teljes jogú ENSZ-tagságának megadása ellen szavazott”
– dühöngött a Palesztin Hatóság 89 éves elnöke, aki 2005 óta vezeti a szervezetet, amelyben megválasztása óta nem tartottak tisztújító választásokat.
„Nem értem, hogyan ragaszkodhat az Egyesült Államok ahhoz, hogy szembeszálljon népünkkel, ragaszkodik ahhoz, hogy megfosszon minket a szabadsághoz és függetlenséghez való törvényes jogunktól, mint más ország esetében”
– fogalmazott.
Abbász azzal érvelt, hogy ha valami, akkor Izrael az, amelynek nem kellene engedélyezni az ENSZ-tagságot, és rámutatott az izraeli tisztviselőkre, akik az intézmény bezárására szólítottak fel. (A tisztviselők az ENSZ intézményeinek és tagjainak Izrael-ellenes elfogultsága miatt régóta tapasztalható csalódottság miatt tették ezeket a felhívásokat.)
A Palesztin Hatóság vezetője jelezte, hogy Rámalláh kérelmet fog benyújtani, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből, mivel megsértette a különböző határozatokat.
Júdea-Szamáriára térve Abbász kiemelte az izraeli telepesek által elkövetett erőszakot és a telepbővítést, mondván, hogy „Ciszjordánia napi és folyamatos izraeli agressziónak van kitéve”.
A terület az elmúlt hónapokban az izraeli hadsereg nagyszabású terrorellenes rajtaütéseinek helyszíne is volt, persze Abbász nem tért ki közvetlenül ezekre a műveletekre.
„Itt ördögi telepítési tevékenység folyik. Mindenütt építkeznek Palesztinában, mintha egész Palesztina az övék lenne” – mondta, hozzátéve, hogy a ciszjordániai palesztinok „ki vannak téve az izraeli kormány és a megszálló hadsereg védnöksége és támogatása alatt álló telepesbandák terrorizmusának”.
Jeruzsálemről a Palesztin Hatóság elnöke azt mondta: „Örök fővárosunk, Al-Kudsz, megrögzött kampányoknak van kitéve, hogy megváltoztassák a jellegét – hogy zsidósítsák”.
Izraelt a jeruzsálemi Templom-hegyen fennálló status quo megsértésével vádolta, nyilvánvalóan Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszterre utalva, amikor azt állította, hogy „egy terrorista izraeli miniszter” templom építésére szólított fel az al-Aksza mecsetben.
„El kell ítélnünk és meg kell állítanunk ezt a vakmerő minisztert és a hozzá hasonlókat, akik tüzet akarnak gyújtani, a vallási konfliktus és viszály tüzét, amely mindent eléget, ami az útjába kerül” – folytatta Abbász.
Azt mondta, hogy az Al-Aksza mecset területe „a muszlimok kizárólagos tulajdona”, negligálva a zsidó igényeket a helyszínre, ahol egykor az első, illetve a második zsidó Szentély állt.
Végezetül Abbász bemutatta a Gáza háború utáni irányítására vonatkozó 12 pontos elképzelését, üdvözölve annak felülvizsgálatát és módosítását a nemzetközi közösség által.
A terv első pontja – mint mondta – állandó tűzszünetet ír elő a Gázai övezetben, valamint az izraeli telepesek által a ciszjordániai palesztinok ellen elkövetett támadások beszüntetését.
A második záradék előírja, hogy a humanitárius segélyeket tömegesen kell eljuttatni Gázába.
Harmadszor, Izraelnek teljes mértékben ki kell vonnia erőit a Gázai övezetből, ütközőzónák létrehozása nélkül, és lehetővé kell tennie a kitelepített palesztinok számára, hogy visszatérhessenek otthonaikba, vagy legalábbis azokba az azóta elpusztult városokba, ahol a háború előtt éltek.
Negyedszer, meg kell védeni az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségét, az UNRWA-t, és hagyni kell, hogy tovább működhessen, annak ellenére, hogy Izrael megpróbálja bezárni, mivel több tagja is részt vett az október 7-i támadásokban.
Ötödször, Abbász „nemzetközi védelmet kért a palesztinok számára a megszállt földjükön”, mondván: „Nem Izrael ellen harcolunk. Nem harcolhatunk Izrael ellen, és nem is akarunk harcolni, de védelmet akarunk”.
Hatodszor, a palesztin kormánynak joghatósággal kell rendelkeznie a Gázai övezet egésze felett, beleértve a rafahi határátkelőt és más belépési pontokat is – mondta Abbász.
Hetedszer, a Palesztin Hatóság folytatja erőfeszítéseit egy „átfogó nemzeti reformfolyamat” érdekében.
Abbász szerint Rámalláh reformmunkáját a világ országai üdvözölték, és ez alapvető fontosságú lesz a háborúban elpusztult gázai infrastruktúra újjáépítéséhez.
Nyolcadszor, a palesztin kormány lesz „a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem palesztinjainak kizárólagos képviseleti szerve”, és hatáskörrel rendelkezik majd az összes említett terület felett.
„Nem kérünk többet, de kevesebbet sem fogadunk el” – mondta Abbász, hozzátéve, hogy továbbra is kész országos választásokat tartani, ha Izrael engedélyezi a szavazást Kelet-Jeruzsálemben.
Kilencedszer, a palesztinok folytatják az ENSZ-ben a teljes jogú tagság megszerzésére irányuló törekvésüket.
Tizedszer, a kétállami megoldás megvalósítása érdekében teljes mértékben végre kell hajtani az ENSZ Közgyűlésének határozatát, amely egy éven belül elrendeli Izrael kivonulását Ciszjordániából, a Gázai övezetből és Kelet-Jeruzsálemből.
Tizenegyedszer, egy éven belül nemzetközi békekonferenciát kell tartani a kétállami elképzelés megvalósítása érdekében.
Tizenkettedszer pedig nemzetközi békefenntartó erőket kell felállítani, hogy megvédjék mindkét ország lakosságát.
„Ezek a másnapra vonatkozó elképzelésünk elemei… És arra kérem Önöket, hogy fogadják el ezt a tervet, és biztosítsanak minden szükséges eszközt a sikerének garantálásához” – mondta Abbász.
Mielőtt befejezte beszédét, Abbász felszólított egy olyan ENSZ-határozat elfogadására, amely kötelezi Izraelt, hogy engedélyezze számára a gázai látogatást.
Abbász a múlt hónapban a török parlamentben tartott beszédében jelentette be szándékát, hogy ellátogat a háború sújtotta övezetbe. Azóta azt állította, hogy az izraeli hatóságok megtiltották neki, hogy belépjen a tengerparti enklávéba.
Felszólította a világ vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzá a látogatáson, „hogy mindannyian láthassuk a tragédiákat, amelyek zajlanak”.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete perceken belül kritikus értékeléssel reagált Abbász beszédére.
„Abbász 26 percig beszélt, és egyszer sem mondta ki a ‘Hamász’ szót, az október 7-i mészárlás óta Abbász nem ítélte el a Hamászt az emberiség elleni bűntetteiért”
– mondta Danon.
„Csak akkor beszél békés megoldásról, amikor az ENSZ-pódiumon áll” – folytatta.
„Ennél nagyobb képmutatás és hazugság nincs: Abbász öröksége a terrorizmussal és a gyűlölettel szembeni krónikus gyengeség”.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön, nem sokkal Abbász felszólalása előtt érkezett New Yorkba, és pénteken fogja elmondani saját beszédét a Közgyűlés előtt — jelenti a Times of Israel
