Az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség (EMIH) szeptember 23-án ünnepélyes keretek között avatta fel a miskolci Zsidóház épületét, amely egyszerre lesz zsinagóga, közösségi tér, adományközpont és kóser kávézó. Az eseményen részt vettek: Köves Slomó az EMIH vezető rabbija, Oberlander Báruch a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezető rabbija, a zsidóház vezetői Braun Ávráhám rabbi és felesége Braun Judit rebecen, Tóth Gábor az EMIH kabinetfőnöke, Szilágyi Nóra a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat vezetője, Veres Pál Miskolc polgármestere és Deutsch Miklós a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (MAZSIHISZ) tartozó Miskolci Zsidó Hitközség elnöke.
A zsido.com beszámolója szerint az EMIH országos programsorozatának a Zsinagógák Hetének keretében nyílt meg a Zsidóház Miskolc. A megnyitón Miskolc zsidósága is képviseltette magát, rengetegen voltak kíváncsiak az új zsinagógára, amely közösségi tér és a CEDEK adományközpontja is egyben.
Az átadót Tóth Gábor az EMIH kabinetfőnöke nyitott:
„Ez a ház a hitről, a kitartásról, a reményről és az elköteleződésről szól.
Egy olyan épületet kerestünk, ahol meg tudunk nyitni egy közösségi teret Magyarország harmadik legnagyobb zsidó közösségének.”
Tóth Gábor azt is hozzátette, hogy hosszú évek munkája kellett ahhoz, hogy a miskolci zsidóság új mérföldkőhöz érkezzen a Zsidóház megnyitójával.
„Családommal együtt hálás vagyok, hogy részese lehetek ennek az alkalomnak. Nagyon sokan dolgoztak nagy elkötelezettséggel, hogy megnyílhasson ez a Zsidóház. Mi csak az utolsó simításokra érkeztünk és megtiszteltetés, hogy itt lehetünk”
– mondta beszédében Braun Ávráhám rabbi.
A megnyitón kiállították Braun Ábrahám rabbi édesapjának, Braun Moshe csodálatos olajfestményeit a festőművész tárlatvezetésével. A rabbi utalt rá, hogy ugyanúgy szeretnének teret adni a művészeteknek, mint a spirituális és személyes feltöltődésnek is.
„Különleges pillanat ez a mai, mert az utolsó napokban vagyunk a zsidó újév előtt. 5785-öt fogunk írni jövő hét szerda este.
A zsidóság egyszerre a legkonzervatívabb közösség, aki ugyanazt a hagyományt és tanítást vallja több ezer éve. Ugyanakkor a zsidóság a legprogresszívabb közösség is, amely mindig megtalálja azt a nyelvet és módot, hogy hogyan kell ezeket az évezredes értékeket az éppen aktuális jelenbe ágyazni.
A Zsidóház nem is lehetne ennek jobb helyszíne. Ez egy olyan ház, ahol mindenki otthon lehet”
– mondta Köves Slomó rabbi. A rabbi beszédében kiemelte, hogy nem olyan régen adták át a miskolci mikvét is, így lett teljes, kóser zsidó élet Miskolcon, majd megfújta a sófárt.
„Azért van szükség egy ilyen Zsidóházra, hogy itt első kézből meg lehessen ismerni a zsidóságot.
Azt, hogy milyen fontos érték, amit a zsidó nép már évezredek óta magával visz” – emelte ki Oberlander Báruch rabbi. A szalagátvágás előtt felrakta a Zsidóház ajtófélfájára a mezuzát és mindenkinek egy édes és jó évet kívánt.
„Ma közel ötszáz regisztrált önkéntessel munkálkodunk országszerte, akikből ötven miskolci. Hét évvel ezelőtt volt az első ételosztásunk az avasi lakótelepen és Sajóbábonyban is jártunk tűzifaosztáson. Folyamatosan támogatjuk a környéket adományokkal és az ételosztással szeretnénk visszatérni”
„Kell egy ház itt a belváros közepén, amely emlékeztet egy olyan közösség múltjára, jelenére és mutat a jövőjébe, amely talán az egyik legmeghatározóbb közösség volt Miskolc történetében.
Hiszen ezt a várost nagyrészt a helyi zsidóság tette kereskedő- és kultúrvárossá.
