Telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök, miután a múlt héten, vélhetően izraeli akció következtében, felrobbant majd’ háromezer, a Hezbollah libanoni siíta terrorszervezet által használt személyhívó. A beszélgetésben a francia elnök regionális feszültségkeltéssel vádolta Netanjahut.
A beszámoló szerint a hívást kezdeményező Macron kemény vádakkal illette az izraeli miniszterelnököt, amiért szerinte Izraelt és Libanont egy teljes körű háború szélére sodorta.
„Az eszkaláció megakadályozásának felelőssége az önöké. Választhatja a diplomáciai megoldást. Itt a pillanat, hogy vezetői képességet és felelősséget mutassanak. Az önök tevékenysége északon háborúba sodorja a régiót” – idézte Macron szavait a jelentés.
Netanjahu válaszában megemlítette: „Ahelyett, hogy ránk nehezedne a nyomás, itt az ideje, hogy inkább a Hezbollahra gyakoroljanak nyomást. Ugyanis mi haza fogjuk hozni a lakosainkat. Ezt a döntést ezen a héten hoztuk meg, és ennek megfelelően fogunk cselekedni” — utalt az izraeli miniszterelnök arra a mintegy százezer észak-izraeli lakosra, akiket azután kellett kitelepíteni otthonaikból október 8-tól, hogy a Hezbollah rakéták ezreivel bombázta Észak-Izraelt.
Csütörtökön Franciaország megszavazta az ENSZ Közgyűlésének a Palesztin Hatóság által javasolt határozatát, amely szankciókat és fegyverembargót vezetne be Izrael ellen.
Izraeli tisztviselők csalódottságuknak adtak hangot Párizs álláspontja miatt, beleértve azt is, hogy nem képes diplomáciai nyomást gyakorolni a Hezbollahra, hogy hagyjon fel az ellenségeskedésekkel
– jelentette a 12-es csatorna.
„Önök, franciák, tegyék azt, amit még mindig úgy gondolnak, hogy diplomáciailag meg kell tenniük, mi pedig megtesszük, amit meg kell tennünk”
– mondták a beszámoló szerint magas rangú jeruzsálemi tisztviselők.
Egy francia forrás megjegyezte, hogy „még mindig lehetséges a diplomáciai megállapodás északon, azzal a feltétellel, hogy minden fél vállalja a felelősséget. A legutóbbi biztonsági fejlemények aggasztóak, mert az eszkaláció új dinamikáját táplálják”.
Macron az X-re feltöltött felvételeken együttérzését fejezte ki a libanoniakkal, mondván, hogy „az eszkaláció senkinek sem érdeke”.
A Libanon-szerte két napon át tartó támadás után, amelyben a Hezbollah ügynökeinek birtokában lévő csipogók és adó-vevő készülékek robbantak fel, több tucatnyian meghaltak és több ezren megsebesültek, Macron megjegyezte, hogy Libanonnak „nem szabad egy közelgő háborútól való félelemben élnie”.
Azt mondta, hogy „semmi – semmilyen regionális kaland, semmilyen magánérdek, semmilyen ügy iránti hűség – nem éri meg, hogy konfliktust indítsunk Libanonban. Libanon integritását, biztonságát és szuverenitását meg kell őrizni” – tette hozzá.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Macron kritikusan nyilatkozott Izraelről és Netanjahuról. Márciusban azt mondta, hogy „a gázaiak erőszakos elszállítása” Rafahból egy tervezett izraeli katonai művelet előtt a városban „háborús bűncselekménynek” minősül.
A francia elnök kijelentette továbbá, hogy Párizs azt tervezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában köröztet egy határozattervezetet, amely „azonnali és tartós tűzszünetet” követel.