Európai és amerikai tisztviselők szerint a rakétaindítók hiánya miatt kérdéses, hogy a fegyverek mikor lesznek működőképesek.
Három, az ügyet ismerő forrás szerint Irán nem adott rakétaindító-rendszereket azokhoz a közeli hatótávolságú ballisztikus rakétákhoz, amelyeket Oroszországnak szállított Ukrajna elleni támadásokhoz.
Az ügyben nyilatkozó források – egy európai diplomata, egy európai hírszerzési tisztviselő és egy amerikai tisztviselő – szerint nem világos, hogy Irán miért nem szállította le rakétaindító-rendszereket a Fath-360-as rakétákkal együtt, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a fegyverek mikor lesznek majd működőképesek.
Az európai hírszerzési tisztviselő közölte, hogy nem számítanak arra, hogy Irán rakétaindító-rendszereket fog szállítani.
Két szakértő a Reutersnek elmondta, hogy több oka is lehet annak, hogy nem küldték el a rakétaindítókat. Az egyik az, hogy Oroszország esetleg teherautókat tervez átalakítani a rakéták indítására, ahogyan Irán is tette. A másik, hogy a rakétaindítók visszatartásával Irán teret enged a nyugati hatalmakkal a feszültségek enyhítéséről folytatott új tárgyalásoknak.
Teherán tagadja, hogy Moszkva rendelkezésére bocsátotta volna a rakétákat, ahogy azt a több ezer drónt is, amelyeket Kijev és nyugati tisztviselők szerint Oroszország katonai célpontok ellen és a polgári infrastruktúra, köztük Ukrajna elektromos hálózatának megsemmisítésére használ.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 10-én azt jelentette be, hogy Irán leszállította a Fath-360-asokat Oroszországnak, és
„valószínűleg heteken belül beveti őket Ukrajnában”.
A rakéta további kihívást jelentene Ukrajna számára, amely folyamatosan adaptálja légvédelmét az oroszok újításaihoz.
A rakéták miatt az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország új szankciókat vezetett be Iránnal szemben, és az EU közölte, hogy újabb, az iráni légiközlekedési ágazatot célzó intézkedéseket fontolgat.
A Kreml annak idején nem volt hajlandó megerősíteni, hogy megkapta a rakétákat, de elismerte, hogy az Iránnal folytatott együttműködése „a legérzékenyebb területekre” is kiterjed.
Blinken nem közölte, hogy Irán hány Fath-360-as rakétát szállított Oroszországnak, és azt sem, hogy mikor küldték őket.
A Reuters hajózási adatok alapján megállapította, hogy egy Washington által szankcionált orosz teherhajó, a Port Olya-3 május és szeptember 12. között többször is tett utakat az iráni Kaszpi-tengeri kikötő, Amirabad és az oroszországi Olya kikötő között.
Fabian Hinz, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének iráni rakétákkal foglalkozó szakértője elmondta, hogy a ballisztikus rakéták kilövéséhez speciálisan kialakított indítóállványokra van szükség.
Hinz szerint az egyik ok, amiért Irán nem küldött kilövőállványokat, az lehet, hogy
az Irán által ezen és más rakéták indítására átalakított teherautók nem elég robusztusak ahhoz, hogy az ukrajnai zord télben durva terepen működjenek.
„Egy kereskedelmi forgalomban kapható, kapható Mercedes teherautó egyszerűen nem annyira terepjáró-képes” – tette hozzá David Albright, az ENSZ volt nukleáris ellenőre, aki a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet vezetője.
Albright megjegyezte azonban, hogy Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján és más iráni tisztviselők a jövő heti New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmával találkoznak európai tisztviselőkkel, hogy teszteljék a diplomácia lehetőségeiket Teherán atomprogramjával, a regionális feszültségekkel és más vitás kérdésekkel kapcsolatban.
„Lehetséges, hogy (Irán) visszatartja a rakétaindítókat, hogy egy kis teret biztosítson ezeknek a tárgyalásoknak”
– mondta. „El lehet képzelni, hogy ha iráni rakéták záporoznának (Ukrajnára), akkor a Közgyűlésen elítélnék emiatt”. Albright ugyanakkor szkeptikus volt bármilyen előrelépést illetően, mondván, kétli, hogy Irán hajlandó-e megkötni a szükséges kompromisszumokat.