Izrael biztonságával kapcsolatos három alapvetés – az elrettentés, a kicsi, de hightech hadsereg és az önállóság képessége – omlott össze október 7-én. Komoly változásokra van szükség.
A The Jerusalem Post szerkesztőségi cikkében azt írja: a tavaly október 7-i terrortámadás hatására felül kell vizsgálni az Izrael állam biztonságával kapcsolatos eddigi nézeteket.
Vége annak az elképzelésnek, hogy Izrael képes elriasztani ellenségeit minden támadástól mindössze azzal, hogy mindenki tisztában van katonai erejével – vagyis az elrettentő képességgel.
A második “mítosz” az volt, hogy az ország a korábbi nagyobb haderő helyett egy kicsi, technológiailag okos hadseregre támaszkodhat, mivel a csúcstechnológia képes olyan kihívásokat kezelni, amelyeket korábban a katonák oldottak meg. Ilyen például, hogy a milliárd dolláros falak és korszerű érzékelők hatékonyan biztosíthatják a határt anélkül, hogy több katonára lenne szükség.
A harmadik feltevés az volt, hogy Izrael a nagylelkű amerikai katonai segítségnek köszönhetően „önmaga is képes megvédeni magát minden fenyegetéstől vagy a fenyegetések lehetséges kombinációjától”. Ez a kifejezés – egy Ariel Sharon idézet – beépült egy levélbe, amelyet George Bush akkori amerikai elnök írt Sharonnak 2004-ben, és megnyitotta az utat Izrael Gázából való kivonulása előtt.
Az izraeliek azonban október 8-án arra a pusztító felismerésre ébredtek, hogy egy kicsi, bár igen fejlett hadsereg nem tudja ellátni az ország védelmét, és Izrael nem képes önmagában megvédeni bármilyen fenyegetéssel szemben.
Ebben a felismerésben talán a legerősebb volt az utolsó elem: Izrael nem képes egyedül elrettenteni az összes ellenséget vagy megvédeni önmagát. Ehhez segítségre van szüksége – különösen amerikai segítségre. Még megdöbbentőbb felismerés, hogy nem elegendő, ha az Egyesült Államok repülőgép-hordozókat küld a Földközi-tenger keleti térségébe, hogy elrettentsék a teljes iráni vagy Hezbollah offenzívát.
Az Egyesült Államokra kell támaszkodni a háború megvívásához szükséges alapvető olyan dolgokban is, mint a bombák, gránátok, sőt lőszer is.
Érthető, hogy egy Izrael méretű országból hiányzik az ipari kapacitás ahhoz, hogy teljesen önellátó legyen hadianyagból, miközben a következő generációs katonai fejlesztéseket is előállítja – ezeket az Egyesült Államoktól kell megvásárolni. Ezért üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok kedden jóváhagyta a 20 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést, beleértve 50 darab F-15-ös vadászgépet is.
Október 7-én kiderült, hogy Izrael nem csak a főbb katonai erők, hanem a legalapvetőbb eszközök, például aknavető- és tankgránátok, nagy súlyú bombák, sőt kézifegyverek tekintetében is az Egyesült Államokra támaszkodott – bár ezeket Izraelben is gyártják, de különféle okok miatt úgy döntöttek, hogy nem idehaza vetik be ezeket.
Ám végre látjuk a változás jeleit. Ma már sokkal inkább tisztában vannak a vezetők, hogy az elrettentés nem működik egy terrorszervezettel szemben, és képességeik leépítése szükséges a támadásaik megelőzéséhez.
A második jelentős változás az, hogy a hadseregnek több katonára van szüksége – ez a felismerés ahhoz vezet, hogy most több haredi egyenruhát kell, hogy húzzon.
A harmadik változás a hadianyag-függetlenség növelését jelenti azáltal, hogy Izraelben gyártanak bizonyos fegyvereket és hadianyagokat, amelyekre a hadseregnek szüksége van, ezáltal csökkentve az Egyesült Államoktól való függőséget.
Decemberben a védelmi minisztérium beszerzési osztálya pályázatot írt ki több tízezer gépkarabély vásárlására az Egyesült Államokban gyártott M4 helyett. Azt is megvizsgálta, hogy létrehozzák az első helyi, egytonnás bombák gyártósorát, olyan típusú bombákét, amelyek szállítása az Egyesült Államokból nemrégiben késett.
Az Israel Hayom kedden arról számolt be, hogy Izrael engedélyt adott ennek a gyártósornak a létrehozására, és más fegyverek, például harckocsi lőszerek és 155 mm-es tüzérségi lövegek hazai gyártását is bővíti.
A védelmi minisztérium főigazgatója, Eyal Zamir „nagyszabású stratégiai lépésként” jellemezte ezt, és így fogalmazott: „tízmilliárdokat fektetünk be és a jövőben is be fogunk fektetni az infrastruktúra és a képességek kiépítésébe… a termelés függetlenségének megszilárdítása érdekében.”
Ez örvendetes fejlemény. Noha Izrael nem képes kielégíteni a hadsereg teljes hadianyag-igényét, jelentősen növelheti egyes fegyverek helyi termelését, csökkentve ezzel a kiszolgáltatottságot.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.