Az elkövető a támadás során „szabad Palesztináért” kiáltott, valamint hangosan szidalmazta a sértett vallását és édesanyját. A sértett a mentők kiérkezéséig saját vérében, édesanyja karjaiban feküdt.
A sértett a sérült szemével csak világos és sötét között tud különbséget tenni. „Ha különösen világos van, napszemüveget kell viselnem, mert a pupillám már nem csukódik be. Ha közvetlenül a napba nézek, nagy fájdalmat érzek. Az orvosok azt mondják, soha nem lesz jobb” – számolt be állapotáról.
Az eset megítélése büntetőjogi szempontból
Az I. rendű vádlott Aram A.-t elsőfokon 16 hónap, majd másodfokon 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték súlyos testi sértés miatt. Az öccsét 20 óra közmunkára ítélték szabálysértésért.
Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság ugyan szabadságvesztést szab ki, azonban annak végrehajtását próbaidőre felfüggeszti. Ilyenre akkor kerülhet sor, amennyiben – elsősorban az elkövető személyi körülményeire tekintettel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
A német büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, a továbbiakban: StGb.) 223. § (1) bekezdése szerint, aki más személyt fizikailag bántalmaz vagy egészségét károsítja, öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető.
Az StGB 46. § (2) bekezdése szerint külön mérlegelésre adnak okot az elkövető indítékai és céljai, különösen a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita, nemi alapú, szexuális irányultság elleni vagy egyéb embertelen indítékok. Mindezek értelmében, a két éves szabadságvesztés büntetés arányosnak tekinthető, bár a maradandó fogyatékosság okozása okán inkább enyhének mondható.
Megjegyzendő, hogy a magyar Btk. sui generis bűncselekményként ismeri a közösség tagja elleni erőszakot. A 216. § (1) bek. szerint, aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Visszatérve a német bűnügyre, a sértett kártérítést követelt, a regionális bíróság pedig meg is ítélt 100 000 eurót. Az ítélet még nem jogerős, fellebbezni lehet a felsőbb regionális bírósághoz, de a siker fellebbezés – és ezáltal a kártérítés csökkentésének az esélye – rendkívül csekély. A sértett elégedett az ítélettel, de úgy tudja, hogy a fiatal elkövető jelenleg alig tud fizetni.
Elmúlt évek antiszemita támadásai Németországban és Nyugat-Európában
A Hamász nevű terrorcsoport 2023. október 7-i izraeli mészárlása óta 2 249 antiszemita bűncselekmény történt Németországban
, ezt Felix Klein, az antiszemitizmus elleni küzdelem német szövetségi kormánybiztosa közölte a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal (BKA) adataira hivatkozva idén januárban.
Az említett bűncselekmények „jelentős hányadát” nem közvetlenül október 7-e után követték el, „hanem hetekkel és hónapokkal később”.
Klein szerint tavaly 2 300 antiszemita bűncselekményt regisztráltak Németországban, amely magában foglalja mindazon deliktumokat, amelyek során a zsidókat megtámadták vagy megfélemlítették. A szövetségi kormánybiztos kifejtette, hogy támogatja az StGB uszításról (Volksverhetzung) szóló 130. §-ának megreformálását, hogy az antiszemitizmus ellen hatékonyabban lehessen küzdeni a büntetőjog segítségével.
2019-ben az antiszemita bűncselekmények száma Németországban elérte a legmagasabb szintet azóta, hogy Németország (2001-ben) elkezdte vezetni az arról szóló statisztikákat (a vallásos meggyőződés miatt elkövetett ilyen cselekmények száma közel 28%-kal nőtt 2019-ben).
Ennek fényében az elmúlt évek németországi tendenciái aggasztóak. A törvényalkotó reagálásaként, 2021. április 3-i hatállyal az StGB 46. §-a szerinti büntetéskiszabási alapelvekbe kifejezetten bekerültek – a büntetéskiszabás okai között – az antiszemita indítékok. Franciaországból már 2014-ben körülbelül 7 000 francia zsidó költözött Izraelbe – vagyis a teljes francia zsidó lakosság 1%-a –, ami rekordszám a holokauszt tragédiáját elhozó Második Világháború óta. 2023 novemberében egy harmincas éveiben járó zsidó nőt késeltek meg a lyoni otthonában, miközben egy horogkeresztet ábrázoló graffitit is találtak nála. Az ügyészség arról adott tájékoztatást, hogy a támadásnak „antiszemita indítéka” lehet. 2024. február 12-én Párizsban hatszor megkéseltek egy 35 éves zsidó férfit, a támadó a bűncselekmény elkövetése közben antiszemita kijelentéseket tett, az ügyészség pedig nyomozást indított vallási okokból elkövetett emberölési kísérlet miatt. Már a 2010-es években jellemző tendencia volt az antiszemitizmus erősödése, a francia zsidók 70 százaléka számolt be a felmérések során arról, hogy aggódik a sértések vagy zaklatások miatt, és 60 százalékuk a fizikai agresszió miatt, amely vallási-etnikai hovatartozásuk okán érheti őket.
Mindkét adat jóval magasabb, mint az európai átlag felmérései mutatják.
A francia belügyminisztérium friss, márciusi jelentése szerint a „rasszista természetű” bűncselekmények száma 32 százalékkal ugrott meg 2022-ről 2023-ra, és az ilyen bűncselekmények száma megduplázódott 2023 utolsó negyedévében, a Hamász október 7-i terrortámadása és az Izrael által a militáns csoport ellen indított háború nyomán.
Egy év alatt megnégyszereződött az antiszemita cselekmények száma, állapította meg a minisztérium (2022-ben 436, míg 2023-ban már 1.676 antiszemita cselekmény Franciaországban).
Az antiszemitizmus Nyugat-Európában a XX. század végétől a XXI. századra felerősödött, jelentős részben a növekvő muszlim bevándorlással összefüggésben, és az utóbbi években ismételten negatív tendenciák mutatkoznak, amelyekre most ráerősít a kiújult közel-keleti konfliktus (az esetleges valódi társadalmi okokról azonban a fősodratú közvéleményben nehéz beszélni a politikai korrektség eluralkodása miatt).
