A manchesteri repülőtéren a brit határrendészet által fogva tartott izraeli testvérek Izraelben hősöknek számítanak, amióta október 7-én hat órás tűzharcban 150 életet mentettek meg a Hamász terroristái ellen harcolva. Egyik barátjukat meggyilkolták, a másikat pedig túszul ejtették az iszlamista támadók.
A manchesteri repülőtéren a határőrség tisztviselői két órán át vallatták a 23 éves Daniel Sharabit és testvérét, a 22 éves Neriyahot, miután rájöttek, hogy a Nova fesztivál mészárlásának túlélői. Azt mondták nekik:
„Nem akarom, hogy itt is azt csináljátok, amit Gázában”
– mesélte a JC-nek a két izraeli.
A testvérek azért látogattak az Egyesült Királyságba, hogy pénzt gyűjtsenek a terrortámadások túlélőinek.
„Azt kérdezték tőlünk, hogy miért jöttünk az Egyesült Királyságba, én pedig elkezdtem mondani, hogy mi is átéltük az október 7-i mészárlást, és azért vagyunk itt, hogy megosszuk a történetünket. Amikor ezt meghallották, egyszerűen kiakadtak” – mondta Neriyah.
Elmondása szerint két tisztviselő elkezdte „kihallgatni” őket, azt kérdezgetve, hogy szolgált-e a hadseregben, és hogy mit csináltak.
„Találni akartak valamit, ami miatt nem mehetünk be az országba” – mondta.
„Láttam az arcukon, hogy nem kedvelnek minket”.
Neriyah és Daniel elmondta a tisztviselőknek a részleteket arról az eseményről, amelyre azért repültek, hogy részt vegyenek rajta, egy ebédről, amelyet a helyi Chábád rendezett.
Az egyik tisztviselő azt mondta nekik: „Nem tetszik, amiért idejöttetek” – mondta Neriyah.
Hozzátette, hogy közel két órán keresztül voltak kitéve kihallgatásnak, miközben végignézték, ahogy számtalan más utazó percek alatt átjut a határellenőrzésen.
Neriyah elmondta, hogy hallott már az Egyesült Királyságban tapasztalható antiszemitizmusról, de „nem tudta, hogy mekkora ez az egész” egészen a vasárnapi határőrökkel való találkozásáig.
„A történtek után nem érzem magam biztonságban, hogy újra visszajöjjek ebbe az országba” – mondta.
„Ez az első és az utolsó alkalom, hogy itt vagyok”.
Daniel a DailyMailnek elmondta, hogy az élmény visszahozta „annak a napnak a borzalmait, amelyeket soha nem fogunk elfelejteni”.
„Miután végre átengedtek minket a repülőtéren, egyikünk sem aludt sokat, amiért így bántak velünk” – mondta.
„Egyáltalán nincs kétségem afelől, hogy azért tartottak minket fogva, mert izraeliek voltunk. Folyamatosan kérdezgettük a tisztviselőket, hogy miért állítottak meg minket – azért, mert izraeliek vagyunk, vagy azért, mert zsidók vagyunk?” – mondta Daniel.
„Természetesen ezt soha nem ismerték el, de számunkra nyilvánvaló volt, hogy ez volt az egyetlen ok.”
