Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök az ismert brit-amerikai riporter, Piers Morgan Uncensored című műsorában, ahol mintegy húsz percig beszélgetett a műsorvezetővel, és visszautasította azt az állítást, miszerint Izrael „gyermekek ellen folytat háborút folytat” Gázában.
„Soha nem volt még ilyen konfliktus, ilyen háború, amelyet egy olyan lakosság ellen vívtak, ahol a lakosság fele 18 év alatti” – mondta Bennettnek a talk-show házigazdája, miután Bennett a második világháborút hozta példaként arra, hogy nem mutatja egy háborúban azt, hogy ki áll a jó oldalon és ki nem pusztán az, hogy mennyi embert veszített az adott fél, hiszen a náci Németország jóval nagyobb emberveszteséget szenvedett, mint például az Egyesült Államok.
Gázában jóval alacsonyabb az átlagéletkor, mint az Egyesült Államokban, Izraelben vagy a legtöbb nyugati országban, de ez nem példa nélküli: Afganisztánban, amelyet az Egyesült Államok a szeptember 11-i támadások után szállt meg, és ahol a következő húsz évben harcolt, az átlagéletkor 16,7 év; Szudánban, ahol jelenleg véres fegyveres konfliktus zajlik, az átlagéletkor 18,6 év, emlékeztetett Bennett.
„Mutasson egy olyan országot, amely hajlandó lenne egy Hamász-állam mellett élni”
– válaszolta Bennett -, „amelyik számtalaszszor megismételte, hogy újabb és újabb október 7-i mészárlásokat fognak elkövetni.”
„Nincs más választásunk, csak a győzelem” – mondta, majd hozzátette:
„Nem fogok bocsánatot kérni, amiért megvédtem a gyermekeimet, amiért megvédtem a nemzetemet. Több háborúban harcoltam. Gyűlöljük a háborút. Az izraeliek nem szeretik a háborút. Ezt a háborút sem mi kezdtük”.
Bennett azt mondta Morgannek, hogy „amikor nagyon radikális ideológiákkal van dolga az embernek, először győzni kell, és csak utána kezdheti el a felépülést és az újjáépítést”, és a második világháború utáni Németország példáját hozta fel. „Le kell győznünk a Hamászt, és utána kezdhetjük el a helyreállítás folyamatát”.
„Honnan fogják tudni, hogy mikor győzték le a Hamászt?” kérdezte Morgan.
„Amikor előjönnek és fehér zászlókkal megadják magukat, vagy amikor megöltük őket”
– válaszolta Bennett.
Morgan visszavágott, megkérdezte: „Miért adnák meg magukat?”, és azt bizonygatta az ex-miniszterelnöknek, hogy „semmi jelét nem mutatták annak, hogy ezt tennék”.
Bennett vitába szállt ezzel a jellemzéssel, és azt válaszolta, hogy ez nem igaz, hiszen „Már több százan, sőt, talán ezrek adták meg magukat”.
Bennett megerősítette, hogy Izrael „több mint 3 000 Hamász terroristát hallgatott ki”.
Morgan ezután azt kérdezte a volt miniszterelnöktől, hogy ki számít Hamász terroristának. Válaszában Bennett különbséget tett a csoport katonai ága – amely felelős Izrael október 7-i lerohanásáért és az elmúlt évtizedek más terrorcselekményeiért – és a dzsihádista kormány civil ága között, de azt mondta, hogy a kettő „összefonódik, mint a nácik a náci rezsim idején”, és megerősítette, hogy a polgári tisztviselők is érdekesek az IDF kihallgatói számára.
Bennett elítélte az Izraelre gyakorolt nemzetközi nyomást, mert annak következménye, hogy meghosszabbítja a gázai civilek szenvedését:
„A legjobb módja annak, hogy ez az egész nyomorúság eltűnjön” – mondta a volt izraeli vezető –
„az, ha felgyorsítjuk a győzelem ütemét, és nem kötjük meg Izrael kezét a hátunk mögött. Minél tovább tart háború, annál több lesz a veszteség”.
Bennett, aki maga is az IDF egyik elit különleges egységében szolgált, mielőtt high-tech karriert futott be, és végül a politikai pályára lépett hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborúban a civil és a harcos áldozatok aránya jóval alacsonyabb, mint bármelyik korábbi városi hadviseléssel járó nemzetközi háborúban:
egy harcosra nagyjából 2,5 civil jut, „szemben a 6, 7, 8 és 9-es arányokkal más háborúkban”.
A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint, ha egyáltalán lehet hinni az adatoknak, közel 30 000 palesztin halt meg Gázában a háború kitörése óta, amikor a Hamász október 7-én megtámadta Izraelt. Ezek a számok nem tesznek különbséget harcosok és civilek között. Izrael azt állítja, hogy körülbelül 10 000 Hamász-ügynököt ölt meg, ami körülbelül 2:1 arányt jelent a civilek és a harcosok között.
A Center for Civilians in Armed Conflict nevű ismert nemzetközi szervezet szerint a városi háborúkban a tipikus arány akár 9:1 is lehet.
Morgan, akinek műsora nemrégiben kizárólag YouTube formátumra tért át, a Hamász október 7-i izraeli inváziója óta hullámokat vetett, különböző kommentátorokat látott vendégül, hogy megvitassák az Izrael és a gázai dzsihadista kormány és szövetségesei közötti háborút.
Bennett műsorbeli megjelenése előtt Morgan rövid monológot tartott, amelyben elítélte a brit Konzervatív Párt egyik törvényhozójának kijelentését, miszerint „iszlamisták” „irányítják” London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant és a Munkáspárt vezetőjét, Keir Starmert. A törvényhozót azóta felfüggesztették, de a miniszterelnök és más párttisztviselők elutasították, hogy rasszistának minősítsék a megjegyzést.
Morgan megjegyezte, hogy a megjegyzések a növekvő muszlimellenes gyűlöletcselekmények hátterében történtek.
A műsorvezető bírálta Benjámin Netanjahu miniszterelnök, a háború utáni időkre vonatkozó tervét , „sértően rövidnek” nevezve a dokumentumot, amelyet az izraeli vezető a múlt héten osztott meg, és megkérdőjelezve azt az állítást, hogy Gázát „közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyi tisztviselők vezethetik, feltéve, hogy nincs kapcsolatuk a Hamásszal”.
„Tekintettel arra, hogy 2006 óta a Hamász irányítja Gázát, nem világos, hogy pontosan kik is ezek a helyi közigazgatási tisztviselők” – mondta Morgan. „Ha Izrael nem talál senkit, akit megfelelőnek tart, akkor Izraelnél marad az irányítás, és őszintén szólva ez a megszállás folytatásának tervezetének tűnik, és ez csak még több radikalizálódást fog előidézni, ami eleve ezt a háborút szította”.
Bennett az interjú során vitába szállt ezzel a megjegyzéssel, és azt mondta a műsorvezetőnek, hogy „Izraelnek nem célja Gáza megszállása. Nem volt az október 7-e előtt sem, hiszen 2006-ben Izrael egyoldalúan kivonult Gázából és átadta a kulcsot a palesztinoknak, akiknek minden lehetőségük adott volt ott prosperáló államot létesíteni”.
„A terv az, hogy legyen egy biztonsági ernyő” – mondta Bennett – „és hagyjuk, hogy a gázaiak maguk kormányozzák magukat”.
Tekintse meg a teljes interjút angol nyelven itt!
