A Hamász vezetői pénteken azt követelték, hogy Izrael engedje szabadon Marwan Barghoutit, a militáns csoport fő politikai riválisának egyik vezetőjét, a gázai harcok befejezését célzó bármilyen megállapodás részeként.
A követelés újabb figyelmet irányít Barghoutira, aki központi szerepet játszik a palesztin politikában, még azután is, hogy több mint két évtizede rács mögött ül, ám szabadulása megteremtheti az alapot ahhoz, hogy végül országos tisztségbe válasszák.
A Hamász Barghouti szabadlábra helyezésével a jelek szerint a közvélemény támogatását próbálja megszerezni a militáns csoport számára, és egyben elismeri, hogy Barghouti egyedülállóan egyesítő palesztin személyiség.
„A Hamász meg akarja mutatni a palesztin népnek, hogy nem egy zárt mozgalom. A palesztin társadalmi közösség egy részét képviselik. Megpróbálnak felelősségteljesnek tűnni”
– mondta Qadoura Faresz, aki a megszállt Ciszjordániában a palesztin fogolyügyi minisztériumot vezeti, és régóta részt vesz a foglyok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokon.
A Hamász vezető tisztségviselője, Oszama Hamdan is Barghouti szabadon bocsátását követelte, miközben a nemzetközi közvetítők közel négy hónapos háború után megpróbálják Izraelt és a Hamászt megállapodásra bírni.
Mint ismeretes, október 7-én a Hamász harcosai átkeltek Izrael területére, mintegy 1 200 embert brutálisan meggyilkoltak, nőket csonkítottak és erőszakoltak meg, gyermekeket égettek el elevenen és 250 túszt hurcoltak Gázába.
A Hamász támadása izraeli szárazföldi és légi hadjáratot indított el, amely eddig a Hamász helyi egészségügyi tisztviselői szerint több mint 27 ezer palesztin halálát követelte.
A Hamász terrorcsoport több mint 100 túszt engedett szabadon egy egyhetes novemberi tűzszünet során. Izrael becslése szerint 136 túsz van még fogságban, bár 20-at már biztosan halottnak nyilvánítottak.
Mivel Izraelben tüntetések zajlanak a túszok azonnali szabadon bocsátását követelve, és félő, hogy az idő fogytán van a túszok biztonságos hazahozatalára, egyre nagyobb a nyomás Benjamin Netanjahu miniszterelnökön, hogy egyezségre jusson.
A palesztinok számára a bebörtönzött rokonaik helyzete mély érzelmeket vált ki. Míg Izrael a foglyokat terroristáknak tekinti, a palesztinok az izraeli megszállás ellen harcoló hősöknek tekintik őket. Szinte minden palesztinnak van olyan barátja, rokona vagy ismerőse, aki izraeli börtönben raboskodik valamilyen terrorcselekmény miatt.
A HaMoked izraeli emberi jogi csoport szerint Izrael jelenleg közel 9 000 biztonsági foglyot tart fogva. A Hamász mindannyiuk szabadon bocsátását követeli. De pénteki felszólalásában Hamdan csak kettőt említett név szerint – Barghoutit és Ahmad Szaadatot.
Szaadat egy kis frakciót vezet, amely 2001-ben megölt egy izraeli minisztert, és 30 éves büntetését tölti a támadásokban való részvételért.
A palesztinok a 64 éves Barghoutit, Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjának tagját tekintik a 88 éves, a Palesztin Hatóságot vezető Abbász természetes utódjának.
Abbász, aki a Gázai-övezetben 2006-ban, a területen utoljára rendezett választásokon alulmaradt a Hamásszal szemben reméli, hogy a háború után visszanyeri a terület feletti ellenőrzést. Ugyanakkor személye igen népszerűtlen a hatóságon belüli korrupció és az izraeli hadsereggel való biztonsági koordináció miatt.
Fares, Barghouti támogatója szerint, ha Barghoutit szabadon engedik, ő lehetne a konszenzusos jelölt az új választásokon, amely mögé a Hamász, a Fatah és más palesztin frakciók felsorakozhatnának. Egy decemberben közzétett háborús közvélemény-kutatás szerint Barghouti a legnépszerűbb politikus a palesztinok körében, megelőzve Abbászt és a Hamász vezetőjét, Iszmail Haníjét is.
Izraeli álláspont szerint azonban Barghouti véreskezű terrorista, így nem lesz könnyű Izraelt meggyőzni arról, hogy engedje szabadon.
Barghouti a 2000-es évek elején, a második palesztin felkelés idején Ciszjordániában vezető szerepet töltött be, öt életfogytiglani börtönbüntetését tölti több halálos támadásban játszott szerepe miatt. A felkelés idején palesztin fegyveresek számos öngyilkos merényletet és lövöldözést követtek el Izraelben és a palesztin területeken, buszokat, éttermeket, szállodákat és Ciszjordániában közlekedő izraelieket támadtak meg, amiért az izraeli hadsereg kemény megtorlást alkalmazott.
Barghoutit 2002-ben többrendbeli gyilkosság vádjával letartóztatták. Nem védekezett, nem volt hajlandó elismerni a bíróság hatáskörét. Azóta többször is reflektorfénybe került.
2021-ben saját listát állított a parlamenti választásokra, amelyeket később lefújtak. Néhány évvel korábban több mint 1 500 fogoly élén 40 napos éhségsztrájkba kezdett, hogy jobb bánásmódot követeljen az izraeli börtönrendszerben. A börtönből továbbra is palesztin államot követelt Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben – az 1967-es háborúban Izrael által jogosan elfoglalt területeken.
