A dél-koreai állami kémügynökség hétfőn közölte, hogy a Hamász Észak-Koreában gyártott fegyvereket használ Izrael ellen a Gázai övezetben – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
Már korábban is felmerült a gyanú, hogy a Hamász észak-koreai fegyvereket használ a háború három hónappal ezelőtti kitörése óta, és Észak-Korea alig egy héttel az Izrael elleni október 7-i támadás után tagadta először nyilvánosan a vádakat. A totalitárius állam azóta is tagadja, hogy bármi köze lenne az izraeliek elleni támadásokhoz.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) megerősítette a Voice of America, az amerikai állami tulajdonú nemzetközi műsorszolgáltató egy jelentését, amelyben egy, a Hamász által állítólagosan használt F-7-es gránátvetőn koreai felirat volt látható. A NIS közölte, hogy „értékelése megegyezik a VOA jelentésével”.
A NIS közölte, hogy „további bizonyítékokat gyűjt” arra vonatkozóan, hogy Észak-Korea fegyvereket szállít a Hamásznak, de „jelenleg nehéz ilyen bizonyítékokat szolgáltatni az információforrások védelmének szükségessége miatt és a diplomáciai kapcsolatokra való tekintettel” – írja a Yonhap.
A NIS korábban arról számolt be a dél-koreai parlamentnek, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor utasította tisztviselőit, hogy dolgozzanak ki stratégiát a palesztin ügy támogatására.
A dél-koreai megerősítés alig néhány nappal azután történt, hogy kiderült, Észak-Korea olyan fegyvereket is szállít Oroszországnak, amelyeket nemrégiben Oroszország Ukrajna elleni háborújában használtak.
A Gázába irányuló észak-koreai fegyverszállításokról szóló jelentés mindössze néhány nappal azután érkezett, hogy az IDF felfedte a precíziós kínai gyártmányú fegyverek, köztük támadó puskák, gránátvetők, M16-os töltények és kommunikációs eszközök készleteit, amelyeket izraeli katonák a háború eddigi szakaszában fedeztek fel Gázában. Kínának és Észak-Koreának kölcsönös védelmi megállapodása van.
„Ez csúcsminőségű fegyverzet és kommunikációs technológia, olyan dolgok, amelyekkel a Hamász korábban nem rendelkezett”
– mondta akkoriban egy izraeli hírszerzési forrás a The Telegraph című brit lapnak – „nagyon kifinomult robbanóanyagok, amelyeket korábban még soha nem találtunk, különösen nem ilyen nagy mennyiségben”.
Bár a fegyverek Kínában készültek, nem tudni, hogy a kínai kormány részt vett-e a fegyverek átadásában vagy eladásában. Egy harmadik állami szereplő, akinek Kína eladta a fegyvereket, például Irán, továbbadhatta azokat a Hamásznak, vagy egy illegális fegyverkereskedő is eladhatta azokat közvetlenül a terrorcsoportnak.
Az elmúlt két évtizedben az izraeli-kínai kapcsolatok jelentős javulásnak indultak, és az ország mélyen részt vesz Tel-Aviv metrórendszerének folyamatban lévő építésében. A Hamász elleni háború azonban megnehezítette a kapcsolatokat, kezdve október 8-t, amikor Peking nyilatkozatot adott ki, amelyben tűzszünetre és kétállami megoldásra szólított fel, anélkül, hogy elítélte volna a Hamász előző napi támadását.
A Kínai Kommunista Párt az Izrael-ellenes és antiszemita retorikát is bátorította, amely a háború kitörése óta robbanásszerűen terjedt az interneten és a kínai közösségi médiaoldalon, a TikTokon.
A Hamász október 7-én megölt négy kínai állampolgárt, és elrabolta a kínai-izraeli Noa Argamanit, akit a terrorista csoport továbbra is fogva tart Gázában. A lány édesanyja és Benjamin Netanjahu miniszterelnök arra kérte a kínai kormányt és annak vezetőjét, Hszi Csin-pinget, hogy járjon közben a lány szabadon bocsátása érdekében.
