A Franciaországot elsöprő antiszemitizmus sok zsidót arra kényszerít, hogy elrejtse kilétét, mivel diszkriminációval, fenyegetéssel és erőszakkal szembesülnek a mindennapokban – írja a Tett és Védelem Alapítvány.
A Le Figaro című párizsi lap vizsgálata számos hétköznapi antiszemita incidensről számol be, a fodrászszalonoktól a taxikig, az ételkiszállításokig, sőt még a postahivatalig is, ahol az Izraelbe feladott és onnan érkező csomagokat és leveleket a postai dolgozók megrongálják.
Miközben az antiszemitizmus a Hamász terroristái által Dél-Izraelben október 7-én elkövetett pogrom óta robbanásszerűen megnőtt Franciaországban, a jelenlegi légkör tovább rontotta az amúgy is bizonytalan helyzetet.
Már a Fondapol agytröszt 2022 januári felmérése is azt mutatta ki, hogy a mintegy 500 ezer fős francia zsidó közösség
74 százaléka tapasztalt már antiszemitizmust, a szóbeli bántalmazástól a fizikai támadásig.
A Le Figaro-ban megjelent mostani jelentés interjúkat tartalmaz több zsidóval, akik az október 7-i atrocitások óta szembesültek antiszemita diszkriminációval, amelyek némelyike viszonylag enyhe, nagy része azonban kirívó. Számos esetben zsidóktól megtagadták a kereskedelmi szolgáltatásokat. Egy 60 éves rabbi elmondta, hogy üzenetet kapott az Ubertől, amelyben figyelmeztették: fiókját felfüggesztik, mivel a cég sofőrjei folyamatosan alacsony értékelést adtak neki.
„Automatikusan öt csillagot adok minden sofőrnek” – mondta, hozzátéve, hogy egészen hat hónappal ezelőttig nem tudott arról, hogy a sofőrök is értékelik az utasaikat. Akkor egy muszlim sofőr közölte vele: a rossz minősítése mögött az áll, hogy zsidó.
„Attól tartok, a kipája és a szakálla miatt van az, hogy néhány kollégám rosszul értékeli önt”
– magyarázta a sofőr. Samuel Lejoyeux-t, a Francia Zsidó Diákok Uniójának (UEJF) vezetőjét pedig rövid úton ki is rakták a járműből, egy dühös sofőr ugyanis tiltakozott az ellen, hogy Lejoyeux az egyetemen tapasztalható antiszemitizmusról beszélt mobiltelefonján.
Volt ennél is súlyosabb eset: a Le Figaro tudomást szerzett egy taxisofőrről, akit azzal vádolnak, hogy elrabolt, majd megvert legalább két zsidó utast. A lap a megtorlástól félő traumatizált áldozatok kérésére nem közölt részleteket a támadásról. A párizsi Orly repülőtéren pedig négy nappal a Hamász-pogrom után egy arab taxisofőr nem volt hajlandó felvenni egy Tel-Avivból érkező zsidó családot, közölve a családapával, hogy
„nem viszlek el, mocskos zsidó!”
A zsidókkal szembeni megkülönböztetés más formákban is megnyilvánult: egy 31 éves nő jogi lépéseket tesz egy párizsi fodrászszalon ellen, amely arra hivatkozva tagadta meg tőle az időpontot, hogy zsidó. „Nem fogom tudni megcsinálni a hajadat, mert támogatom Palesztinát, te pedig zsidó vagy!” – mondta neki a fodrásza, akihez egyébként három éve jár.
Sokan a láthatóan zsidó nevüket elrejtik a postaládájukon és a személyes adatokat tartalmazó alkalmazásokon. „Ha az ember neve Lévy vagy Cohen, akkor jelenleg jobb, ha álnevet használ” – számolt be egy magát megnevezni nem kívánó nő.
„A mezüze eltávolítása az ajtóról, a kippa elrejtése a sapkák alá, a zsidó nevek eltávolítása a postaládákról vagy a mobilalkalmazásokról az eltörlésünkhöz vezethet bennünket”
– mondta Yonathan Arfi, a Crif zsidó érdekképviseleti szervezet elnöke a Le Figarónak.
Emmanuel Abramowicz, a BNVCA antiszemitizmus elleni szervezet főtitkára megjegyezte, hogy a technológiai fejlődés lehetővé tette az antiszemiták számára, hogy saját személyes kampányt folytassanak a zsidók ellen.
„Az új antiszemita egy köztisztviselő vagy egy alkalmazott, aki a cégét használja arra, hogy a maga kis személyes dzsihádját folytassa az általa kiválasztott zsidó ellen. A kézbesítőknek az elérhetőségeinken kívül megvannak a kódok, amelyekkel bejuthatnak az épületeinkbe… Minden eszközük megvan, ha akarnának, hogy akcióba lépjenek” – fogalmazott.
