Németországban 320%-kal nőttek az antiszemita incidensek a Hamász október 7-i izraeli támadása óta – derül ki egy szövetségi ügynökség kedden közzétett jelentéséből.
Az antiszemitizmussal kapcsolatos kutatással és tájékoztatással foglalkozó szövetségi hivatal, a RIAS,
994 antiszemita incidenst követett nyomon október 7. és november 9. között. Ez az átlag napi 29 eset, ami több mint 300%-kal haladja meg a RIAS tavalyi, ugyanebben az időszakban mért adatát.
A csoport három „szélsőséges erőszakos” esetet regisztrált, amelyet olyan támadásokként definiál, amelyek életveszélyes vagy súlyos testi sértést eredményezhetnek, akár sikeresen követték el, akár csak megkísérelték — számol be a Jewish Telegraphic Agency.
Az egyik ilyen eset október 18-án történt Berlinben, amikor két Molotov-koktélt dobtak egy zsidó közösségi házra, amely egy zsinagógának és egy óvodának is otthont ad.
A jelentés emellett 29 támadást, 72 célzott vagyoni kárt okozó incidenst, 32 fenyegetést, négy antiszemita tömeglevelet és 854 esetben támadó magatartást sorolt fel az egy hónapos időszak alatt.
Míg a legtöbb incidens az utcán, az interneten vagy középületekben történt, a RIAS 59 esetet regisztrált az emberek otthonában vagy lakókörnyezetében. Ezek az esetek különösen nagy hatást gyakoroltak a lakosokra, akik úgy érezték, hogy már nem tudnak biztonságos helyre visszavonulni – közölte a RIAS. Az egyik esetben egy izraeli állampolgárt két férfi szólított le, mert izraeli zászlót akasztott ki az erkélyére. Amikor nem volt hajlandó eltávolítani azt, erőszakkal behatoltak a lakásába, elvették a zászlót és arcon ütötték.
Más épületeket, ahol zsidó emberek laknak, Dávid-csillaggal és horogkereszttel jelöltek meg.
A támadáshullámra válaszul egyesek elrejtik kilétüket. A RIAS szerint a zsidó élet egyre kevésbé látható Németországban, mivel a zsidók tartózkodnak az azonosítható jelképek viselésétől és a héber beszédtől a nyilvánosság előtt.
Németország politikai vezetése az október 7-i palesztin terrortámadás után határozottan kiállt Izrael mellett, Olaf Scholz német kancellár a Bundestagban tartott beszédében Izrael biztonságát Németország „államérdekének” nevezte.
Az állami hatóságok erre a kötelezettségre hivatkoztak a palesztinbarát tüntetések elleni fellépésük során, miközben a közvélemény nyomása a háború gázai áldozatai miatt egyre nagyobb. Egyes területeken betiltották a palesztinokkal szolidaritást vállaló gyűléseket és nyilatkozatokat, Berlinben Katharina Guenther-Wuensch oktatásért felelős politikus engedélyezte, hogy az iskolák betiltsák a káfijjá kendőt és a „Szabad Palesztinát” kifejezést.
