A Gázai övezet északi részén található al-Ahli arab kórházban történt tragédia vádaskodást váltott ki, amely az egész Közel-Keleten és azon túl is visszhangzott. Palesztin tisztviselők izraeli légicsapást okoltak a robbanásért, amely a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerdai közlése szerint 471 palesztint ölt meg és 314 másikat sebesített meg (azóta ez kiderült, hogy hazugság volt, a jelenlegi becslések 10-50 főre teszik az áldozatok számát). Izrael szerint a robbanást a palesztin Iszlám Dzsihád terroristaszervezet sikertelen rakétaindítása okozta. Nyílt forrású videók és a híradós közvetítések igazságügyi felülvizsgálata egyértelműbb képet adott arról, hogy mi történt kedd este.
A videófelvételek szerint a kórházba való becsapódás helyi idő szerint 18 óra 59 perckor történt, és a sötét horizonton egy hatalmas narancssárga füstfelhő látható, amely elnyelte az épületet.
Az Al Jazeera által sugárzott és a Guardian által ellenőrzött videófelvételen látszik, hogy a levegőben szállított fegyver emelkedő röppályát követ Gáza felett, és a levegőben lángra lobbant. Pillanatokkal később robbanás látható a kórháznál.
Az első helyi jelentések a robbanásról este 7 óra és 7 óra 20 perc között érkeztek.
A nap folyamán a Hamász fegyveres szárnyának, az al-Kasszam brigádoknak a Telegram-csatornáin folyamatosan frissített híreket küldtek az Izrael elleni támadási kísérletekről.
20.14-kor a Hamász újabb frissítést adott, amelyben leírta, hogy az al-Kasszam brigádok R160-as rakétával célba vették az észak-izraeli Haifa városát.
Ezt azonnal sajtónyilatkozat követte, amelyben Izraelt hibáztatták a kórházban történt robbanásért, amelyet „szörnyű mészárlásnak” neveztek.
A becsapódás pontos helye a földön, ahol a robbanás történt, egy krátert mutat a kórház területén, amely a szakértők szerint „túl kicsi” ahhoz, hogy izraeli légicsapás eredménye lenne.
Marc Garlasco, a Pentagon korábbi vezetője, aki a 2003-as iraki háború idején a nagy értékű célpontok célba juttatásáért felelt, a Guardiannek nyilatkozva elmondta:
„A kráter nem egyezik meg egy légicsapás által okozott kráterrel, sokkal valószínűbb, hogy egy olyan fegyverről van szó, amely meghibásodott. A kráter és a környező sérülések szintén nem egyeznek meg egy JDAM légibombával. A lyuk a földön kinetikus energiából keletkezett”.
A JDAM, vagyis a Joint Direct Attack Munition egy precíziós irányítású levegő-föld fegyverrendszer, amely az izraeli arzenál része, amelyet az Egyesült Államok biztosít.
Izrael közölte, hogy a konfliktus első hat napja alatt 6 000 bombát vetett be, többet, mint amennyit az Egyesült Államok egy év alatt az afganisztáni hadműveletei során használt, és kétszer annyit, mint amennyit az Egyesült Államok vezette koalíció az Iszlám Állam ellen használt Irakban és Szíriában egy hónap alatt.
Justin Bronk, a londoni RUSI légierő és katonai technológia vezető kutatója elmondta, hogy bár az eredmények nem voltak meggyőzőek, az utóhatásról készült felvételeken nem volt látható kráter vagy nyilvánvaló repeszmintázat, amely a hagyományos JDAM-bombáknak felelt volna meg.
„Ha ez a kár mértéke, akkor azt mondanám, hogy a légicsapás kevésbé tűnik valószínűnek, mint egy robbanást és üzemanyagtüzet okozó rakétahiba”
– tette hozzá.v
Az izraeli hadsereg sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Iszlám Dzsihád fegyveresei rakétatüzet lőttek ki a kórház közelében, és hogy „több forrásból származó hírszerzési információk” szerint a csoport a felelős.
Az izraeli hadsereg fő szóvivője, Daniel Hágári tengernagy elmondta, hogy a hadsereg megállapította, hogy a robbanás idején nem volt légierő, szárazföldi vagy tengeri támadás a térségben.
Elmondta, hogy
a radar ugyanabban a pillanatban észlelte a kimenő rakétatüzet, és elfogta a támadásról tárgyaló militánsok közötti kommunikációt, ami arra utal, hogy az Iszlám Dzsihád lőtte ki a rakétákat.
A Hamász felszólította Izraelt, hogy vonják felelősségre „a népirtásért, amelyet immár tizenegyedik napja követ el egy már blokád alatt álló területen” és elmondta, hogy a robbanás akkor történt, amikor „a kórházat a civilek számára biztonságos menedékként használták a heves izraeli bombázások közepette”.
A robbanás előtt készült felvételeken több száz autó és több száz ember látható, akik a kórház területén gyűltek össze, vagy éppen kezelték őket.
Hosam Naoum, Jeruzsálem anglikán püspöke szerint: „A kórháznak legalább hét nagy épülete van, és van egy udvar a közepén, és a templom is a terület közepén van. A könyvtár, az adminisztráció és a templom között a parkolót találta el egy rakéta”.
A kórház adminisztrátorai figyelmeztették az embereket az izraeli parancsra, hogy evakuálják a területet. „Erkölcsi kötelességünk volt” – mondta Naoum. „Elmondtuk nekik, hogy fontos, hogy tudják, mi történik, de nincs hová menniük”.
Mintegy 5 000 ember távozott az első figyelmeztetés után – mondta. De sokan visszatértek, amikor a légicsapások sújtották a környéket, abban a reményben, hogy a kórházi épület egy viszonylagos menedék lehet Izrael általános evakuálási parancsa közepette.
Az izraeli hadsereg közleményben közölte, hogy nagyjából 450, militáns csoportok által Izraelre kilőtt rakéta landolt Gázában.
Az Iszlám Dzsihád visszautasította ezeket az állításokat, azzal vádolva Izraelt, hogy „keményen próbálja elhárítani a felelősséget az általa elkövetett brutális mészárlásért”.
A nemzetközi humanitárius jog szerint minden harcoló fél köteles minden lehetséges óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerüljön minden olyan cselekményt, amely az egészségügyi létesítmények vagy a személyzet sérülését kockáztatja.
