Ezeknek a középkorban ragadt hamászos vadembereknek fontosabb zsidókat ölni, mint megvédeni a sajátjaikat. Vélemény.
Egy hét telt el az iráni iszlamista rezsim által megrendelt és kitervelt Hamász-vérfürdő óta. A korábban nem tapasztalt mértékű tragédia egységbe kovácsolta a megosztott izraeli nemzetet: tartalékosok százezrei vonultak be, hogy megvédjék családjaikat és felvegyék a küzdelmet az otthonukat minden oldalról fenyegető barbárokkal szemben.
Nők és férfiak, vallásosak és nem vallásosak, jobb- és baloldaliak, zsidók, arabok, drúzok és cserkeszek vállvetve harcolnak az ország létének fennmaradásáért.
A helyzet pedig korántsem rózsás.
Az IDF csapatai kemény harcok árán visszaszorították Gázába a Hamász halálosztagait, majd megkezdték a terrorállam ostromát; a libanoni határnál folyamatosak az összecsapások a Hezbollahhal, s félő, hogy a síita terrorszervezet teljes erejével becsatlakozik a háborúba; a szíriai határon is forrósodik a helyzet, köszönhetően az iráni Iszlamista Forradalmi Gárda és síita csatlósai provokációinak; Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) sem jobbak a kilátások, tekintve, hogy Izrael lekötöttsége miatt a helyi terrorsejtek játszi könnyedséggel robbanthatnak ki egy újabb intifádát.
A világ most lélegzetvisszafojtva figyeli Izrael következő lépését. Egyetértés van abban, hogy a szárazföldi invázió elkerülhetetlen, és bármelyik pillanatban megindulhat Gáza ellen. Az IDF annak érdekében, hogy ne váljanak a terroristák élő pajzsává, 24 órán belüli evakuálásra szólította fel a Gázai övezet északi részén lakó civileket. Tette ezt úgy, hogy semmilyen nemzetközi egyezmény és a hadijog sem kötelezi őt erre (sőt, ezzel még a meglepetés előnyéről is lemond az ellenség javára).
Mindezt azért, hogy minimalizálja a palesztin civil áldozatok számát.
Gondoljunk csak bele, fordított helyzetben, hány izraeli nem halt volna meg és nem lenne most fogságban, ha a Hamász egy nappal a támadása előtt figyelmezteti Izraelt és a világot arra, amire készül…
Bármennyire is kritizálják külföldről az ügyeletes jóemberkedők az IDF-et, több bizonyíték is van rá, hogy az izraeli hadsereggel ellentétben, a Hamász emberi mivoltukból kivetkőzött fanatikusainak nem csak az izraeli, hanem a palesztin életek sem számítanak.
Ha számítanának, már rég szabadon engedték volna a túszokat a bombázások leállításáért cserébe, és nem azzal fenyegetnének, hogy kivégzik őket.
Ismerjük, mint a rossz pénzt, ezért nem kell bemutatni azt a Hamászt, amelyik előszeretettel telepíti bázisait és rakétakilövő állásait kórházak, óvodák, iskolák vagy egyszerű lakótömbök közvetlen közelébe. Sőt, még büszkén hirdeti is ezt, ahogyan azt is, hogyan készít a helyi vízvezeték-rendszerből sufnituning módszerekkel rakétákat.
Rakétaindítás Izrael felé, a gázai lakóházak fedezékéből:
A gázai iszlamisták célja egyértelmű:
maximalizálni az áldozatok számát mind az izraeli, mind a palesztin oldalon.
Utóbbira azért van szükség, hogy a folyamatosan növekvő nemzetközi nyomás hatására Izrael ne tudjon bosszút állni az előbbiért. Faék egyszerűségű terrorista-logika ez, amely semmibe veszi az emberi élet értékét. Ne is fáradjunk ezért a megértésével – ez már bőven kívül esik a humánum határán.
A Hamász terroristái ugyanis nem ismerik ezeket a határokat, és bármire képesek.
A napokban az IDF olyan műholdképeket tárt a világ elé, amelyeken látható, ahogyan a gázai terroristák útakadályokkal okoznak hatalmas torlódásokat, így hátráltatva a palesztin civilek menekülését dél felé.
A Hamász saját népe elleni kegyetlenkedései azonban nem merülnek ki ennyiben. A tegnapi nap folyamán felkerült az internetre egy videó, amelyen állítólag az izraeli légierő látható, amint éppen csapást mér a déli irányba menekülő palesztin civilek egyik konvojára. A terroristák célja a videóval ugyanaz volt, mint az úttorlaszokkal:
hogy elrettentsék, és a harci zónában maradásra bírják palesztin civilek százezreit.
Igen ám, de a nemzetközi OSINT-közösség tagjai képkockáról-képkockára kielemezték a videót, és arra a megállapításra jutottak, hogy szinte bizonyosan kizárható az izraeli légicsapás, ugyanis a felvételen nem látható semmiféle izraeli rakéta, ami becsapódna. De ha nem az izraeliek, akkor mégis kik állnak a robbantás mögött? Az OSINT-közösségben egyre többen hajlanak arra, hogy minden bizonnyal a Hamász egyik autóbombájával van dolgunk. Igen, ezek a gyilkosok céljaik elérése érdekében a sajátjaik lemészárlásától sem riadnak vissza.
A dél-izraeli kibucok elleni támadás során is válogatás nélkül gyilkolták a zsidókat és arabokat, egyes esetekben teljes beduin családokat kiirtva így.
Allah „szent” terroristáinak nem esik nehezére az általuk elkövetett bűnökért (nemi erőszak, civilek brutális lemészárlása stb.) az egyszerű gázai embereket okolni, ahogyan azt tette az Al-Kasszám brigádok nevű csoport vezetője is, amikor az Al-Dzsazírának nyilatkozva a hozzájuk csapódott palesztin civileket vádolta az izraeli kibucokban történt atrocitásokért.
Ezt a mantrát megismételte a Hamász vezetője, Iszmail Hanije is.
„Az ellenálló harcosok az ellenséggel ellentétben nem veszik célba a civileket, gyerekeket vagy idős embereket” – nyilatkozta Hanije, hozzátéve, hogy
„a gázai emberek mélyen gyökereznek Gázában, és nem hagyják el hazájukat”.
Mindent elmond a Hamász első emberéről, hogy üzenetét 1800 kilométerre Gáza városától, a biztonságos Katar despotáinak vendégszeretetét élvezve fogalmazta meg.
Ne legyenek kétségeink afelől, hogy az előttünk álló háború a Hamász részéről az utolsó palesztinig, míg Izraeléről az utolsó terroristáig fog tartani.
