Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „megszállja Palesztinát”. Kijelentését akkorra időzítette, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe és Ciszjordániába készült látogatást tenni.
„Izrael azt mondja, hogy függetlenségének napját ünnepli, de kitől nyerte el a függetlenségét?” – mondta Abbász egy nyilvános ramallahi beszédében.
„Ugyan ki szállta meg Izrael Államot, hogy ünnepelni kéne a megszállástól való megszabadulását. Ez egy nagy hazugság”.
Abbász megemlítette az Izraelben tapasztalható vallási feszültségeket, rámutatva a Tel-Aviv-i Dizengoff téren kitört jom kipuri dulakodás elleni támadásra, amikor aktivisták megzavartak egy, a hagyományok szerint nemenként elkülönített imát.
A Palesztin Hatóság vezetőjének a Biden-kormányzatot és Izraelt ért támadása a Washington és Rijád közötti megállapodásra irányuló munkálatok közepette történt, e tárgyalásoktól sokan egy izraeli-szaúdi normalizációs megállapodást és egy esetleges ideiglenes megállapodást remélnek a palesztinokkal.
Az Egyesült Államok szorgalmazza, hogy a palesztin kérdéseket is foglalják bele az Izrael és Szaúd-Arábia közti megállapodásba, Blinken közel-keleti útját részben úgy tekintik, mint egy lehetőséget ennek előmozdítására.
A Palesztin Hatóság többek között a palesztin államiság globális elismerését követelte. A Palesztin Hatóság azt is szeretné, ha Izrael a C terület egy részét a Palesztin Hatóság fennhatósága alá vonná, annak érdekében, hogy garantálja, hogy ez a terület a jövőbeli államának része lesz. A C terület Ciszjordánia 60%-át teszi ki, és jelenleg az izraeli hadsereg katonai és polgári ellenőrzése alatt áll.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya várhatóan ellenezni fogja mindkét kérést.
Mohammed Shtayyeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke miniszteri bizottságot hozott létre a C terület fejlesztésének előmozdítására, és Ciszjordánia e területét „Palesztin Állam szerves részének” nyilvánította. Hétfőn figyelmeztette kabinetjét, hogy Netanjahu kormánya a C terület „annektálásán” dolgozik.
Netanjahu kormányának koalíciós tagjai azonnal reagáltak, és visszavágtak:
„A zsidó népnek természetes, történelmi és joga van Izrael egész földjére. Ennek az alapvető igazságnak még Mohammed Shtayyeh sem tud ellentmondani”.
A nyilatkozatot a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Juli Edelstein, Limor Son Har-Melech és Szimcha Rothman adta ki.
A három politikus úgy véli, hogy a C területnek, Júdea és Szamária részeként Izrael végleges határainak részét kell képeznie, és támogatják a szuverenitás alkalmazását erre a területre. Felszólították az izraeli hadsereget, hogy fokozza az illegális palesztin építkezések elleni fellépést ezen a területen, ahol kevés engedélyt adnak ki palesztin házak építésére.
„Ha nem ébredünk fel, és nem állítjuk meg a Palesztin Hatóság intézkedéseit, akkor ez generációkon átívelő mulasztás lesz” – jelentették ki.
Mintegy két héttel korábban Abbász felszólította az ENSZ Közgyűlését, hogy ismerje el Palesztinát tagállamaként, amihez a Biztonsági Tanács jóváhagyására lenne szükség. Várhatóan az Egyesült Államok minden ilyen tagsági kísérletet blokkolna.
Izraelt azzal vádolta, hogy „bebetonozza apartheid politikáját” népe ellen, és támadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányát.
| Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók. |