Újabb magyar Nobel-díjas: Krausz Ferenc

Fizikai Nobel-díjat kapott két társával megosztva Krausz Ferenc, magyar származású, Németországban élő fizikus.

A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint idén Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapják a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért — adta hírül az index.hu.

A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része vagyis 10^–18 másodperc. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.

Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora.

A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.

Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.

Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre az attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizációja alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az attoszekundumos lézereket például a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.

Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat.