A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az orvosi Nobel-díjat az mRNS technológia kifejlesztéséért.
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – közölte az MTI. A hírt a stockholmi Karolinska Intézetben jelentették be hétfőn.
Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol huszonnégy évig kutatott.
Az mRNS technológia alapján kidolgozott vakcinák emberek millióinak életét mentették meg a koroanvírus-járvány idején.
Az 1955-ben Szolnokon született Karikó Katalin, Széchenyi-díjas kutatóbiológus Kisújszálláson jött fel. Nagyon jó kémia- és biológiatanára volt az általános iskolában, ennek is köszönhető, hogy nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilág tantárgyi versenyen. A középiskolában is kiváló pedagógusok tanították. 1973-ban vették fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas volt. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kapott, Tomasz Jenő szerves kémikus hívta meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába. 1982-ben doktorált, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témája. 1985-ben létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, elküldték. Magyarországon akart dolgozni, de választ sem kapott a megpályázott állásokról. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában kapott állást. Három produktív év után a Temple-ről távozott, mert más irányban akarta folytatni a kutatást, mint a labor.
1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) került, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal.
„A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS” – mesélte.
Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
