Hellenisztikus kori luxusprostituált sírjára bukkantak Izraelben

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Izraeli régészek egy ókori görög kurtizán temetkezési barlangját tárták fel, amely korábban soha nem látott leleteket tartalmazott.

„Az egész világon először találtuk meg egy hetéra sírját” – jelentette ki Dr. Guy Stiebel, a Tel Avivi Egyetem munkatársa.

Az ókori hetérák olyan kurtizánok voltak, akik a hellenisztikus világ vezető személyiségeit kísérték. A most talált sír az I. e. 4. század végére és a 3. század elejére datálható.

„A legizgatóbb kérdés, amely ebből a felfedezésből adódott, az volt – mit keres egy görög nő sírja a Jeruzsálembe vezető országúton, távol minden korabeli lelőhelytől vagy településtől”

– tette hozzá Dr. Stiebel.

A fiatal nő elhamvasztott maradványait egy ritka, tökéletes állapotban fennmaradt tükör mellett fedezték fel, amelyről azt állítják, hogy szintén „a hellenisztikus kori hamvasztás legkorábbi bizonyítéka Izraelben”.

A közös vizsgálatot Dr. Stiebel és Liat Oz, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa vezette. A kutatók szerint a ritkaságszámba menő tükör azt jelzi, hogy a nő egy magas rangú hellenisztikus katonai vagy kormányzati tisztviselő kísérője volt, egy Izrael földjén tett hadjárat során.

„Ez csak a második ilyen típusú tükör, amelyet eddig Izraelben fedeztek fel, és összesen csak 63 ilyen típusú tükör ismert szerte a hellenisztikus világban” – tette hozzá Oz.

„A tükör annyira jó minőségű, hogy kiváló állapotban fennmaradt, és olyan, mintha tegnap készült volna”.

A kutatók jelezték, hogy a tükröket akkoriban általában idealizált női alakokat és görög istennő-alakokat, különösen Aphroditét ábrázoló vésetekkel vagy domborművekkel díszítették.

„A megtalálthoz hasonló bronztükrök drága luxuscikknek számítottak, és kétféleképpen kerülhettek a görög nők birtokába: az esküvő előtti hozomány részeként, vagy a férfiak által a hetéráknak adott ajándékként” – magyarázták a kutatók.

Kétezer évvel az IDF előtt – az ókor rettegett zsidó harcosai

Martin Hengel történész egyenesen a késő középkori Európa svájci zsoldosaihoz (a kor elitkatonáihoz) hasonlítja az ókori Közel-Kelet zsidó harcosait.