„Óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat látjuk és nem vesszük tekintetbe azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét…” – kommentálta L. Simon László, az ATV Egyenes beszéd című műsorában Lázár János vasárnapi beszédét, amelyben a miniszter Horthy Miklóst méltatta Kenderesen.
Lázár János kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának nevezte Horthy Miklóst, mondván:
„manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét.”
A Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a kormányzó személyét és a nevéhez köthető korszakot rendkívül összetetten kell nézni. Horthy Miklós elvitathatatlan érdemének tartja, hogy rendkívül jól választotta meg az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és kivezette az országot a teljes reménytelenségből.
Másfelől Horthynak ugyan van érdeme a deportálások megakadályozásában és leállításában, de nem tudta elkerülni az ország belesodródását a háborúba, nem tudta megakadályozni a nyilas hatalomátvételt és Magyarország németek általi megszállását sem.
„Zsidó honfitársaink gázkamrába hurcolása történelmi bűn, megbocsáthatatlan”
– fogalmazott.
L. Simon azokról az időkről is beszélt, amikor még jól együtt tudott dolgozni Lázár Jánossal, a holokauszt 70. évfordulója kapcsán.
„Akkor teljesen egy platformon voltam Lázár miniszter úrral, nem gondolkodott máshogy, valószínűleg elragadta a hév”
– mondta.
A főigazgató sajnálatosnak nevezte, hogy a kenderesi kiállításon nem ők dolgoztak, holott az egyik kezdeményezője volt annak, és a koncepciót is kidolgozták. Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszterrel ugyanis inkább az első és második bécsi döntés utáni időszak infrastrukturális fejlesztéseit, a vasútépítés értékeit helyezték volna előtérbe, és nem Horthy Miklós személyére koncentráltak volna.
Lázár János kenderesi beszédét egyébként David Pressman amerikai nagykövet és Frölich Róbert neológ főrabbi is bírálta.
„Egyesült Államokat aggasztja, hogy az Orbán-kormány egy magas rangú tisztviselője közreműködik azokban a törekvésekben, amelyek Horthy brutális örökségének rehabilitálására és népszerűsítésére irányulnak”
– jegyezte meg Pressman.
Frölich Róbert főrabbi pedig két Horthy-idézet mellé a következőt írta:
„Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek.”
Horthy „szolid” biraloi, koztuk L. Simon is Horthy zsidosag elleni buntetteit a deportalasokkal kezdik. Nagyvonaluan elfelejtik, hogy a MO-i zsidouldozes kozel negyed evszazaddal elobb kezdodott, es a 30-as evek vegere szinte minden joguktol megfosztottak a zsidokat. Es ez nem Hitler nyomasara tortent. Horthy uttoro es elharcos volt a zsidouldozesben.
Valahogy mindig sikerül megfeledkezni az okokról.
Az Őszirózsás Forradalomról.
A Tanácsköztársaságról.
Meg Trianonról.
Ezek fényében a numerus clausus szerény válaszlépés.
A baloldali narratíva mindig elfelejti a baloldal bűneit.
Az Őszirózsás Forradalomért és Trianonért azok voltak felelősek, akik hadat üzentek Szerbiának és nem a zsidók és nem a kommunisták. Ezeknek a háborús bűnösöknek a felelősségét Horthyék sosem keresték, mert ezek köztük éltek. A felelősök közül egyedül Tisza István nyerte el a méltó büntetését. Horthyt ezért az időszakért felelősség nem terheli, hiszen csak egy haditengerész volt akkor, de ami aztán elindult, azért bizony nagyon is. Horthy egy buta ember volt, aki nem tudott a múltból tanulni és azt képzelte, hogy Németország képes lesz másodszor majd arra, amibe először belebukott. De még ha Hitler meg is tudta volna valósitani az elképzeléseit Magyarországra abból nem származott volna semmi jó. Hitler nem becsülte a magyarokat, éppen úgy felelősnek tartott minket az első háború elvesztéséért, mint a zsidókat. Ha győz ki tudja mi lett volna a sorsunk. Valószínűleg elnémetesítik az országot és beolvasztják a birodalomba. A Volksbundban már el is indították ezt a törekvést.
Károlyi Mihály kormánya nem akart többé katonát látni.
Mármint magyar katonát.
A többi nem számított nekik.
Belgrádban az antant előtt is szépen leszerepeltek.
A kormányzat zsidó dominanciája még a francia főparancsnoknak is feltűnt.
Tisza István nem akart háborút. Kár mindent egy emberre fogni.
Horthy Szegedről elindulva rendet csinált a maradék országban.
Hitler nézetei menet közben azért változtak.
Léon Degrelle is írt erről …
Te le vagy ragadva, mint a nedves levélbélyeg.
Melyik állításom vitatható ?
Amit mondasz az nem állitás, hanem szürrealista történelemfelfogás, amivel nem lehet vitatkozni.
A kor volt szürrealista.
” … A rossz érzés Hatvani-Deutschék számára csak akkor kezdődött, amidőn szembekerültek Franchet d’Espérey francia tábornokkal. Ők a demokratát akarták látni, aki örömtől repes a Pestről érkezett elálló fülű, de hétpróbás demokraták láttán. Ehelyütt ott találták a győztest. Franchet d’Espérey tábornok, aki repülőgépen érkezett Szalonikiből, díszegyenruhába öltözött, feltűzte összes kitüntetéseit, mert azt hitte, hogy Szent István birodalmának méltó küldötteit fogja fogadni. Ehelyett maga előtt talált egy csomó térdharisnyába és knickerbockerba öltözött lezser izraelitát. Megkeményedett az arca, aztán a „magyar” küldöttség tagjait sorban odaállította a lámpa alá. – Kezet nem nyújtott nekik, de átvette a memorandumot, majd végigmustrálván a módfelett gyatra kompániát, a következő kérdést intézte Hatvani-Deutschhoz, Jászi-Jakubovicshoz, sőt még a „nagy” Károlyi Mihályhoz is: – Etes vous juifs? – önök zsidók? Maid a küldöttség többi tagjait vizsgálgatta és újra kérdezte: -És maguk is zsidók? A balkáni hadseregek főparancsnoka ezután odalépett a katonatanács. kiküldöttéhez, Csernyák századoshoz, akit lopás és függelemsértés miatt fokoztak le, s meglátva a parolijáról levágott csillagokat, meghallván, hogy a katonatanácsot képviseli, még nagyobb megdöbbenéssel kérdezte: – Je ne vous croyais pas descendu aussi bas! – Nem hittem volna, hogy ennyire süllyedtek! „Így gondolkodik egy francia militarista, aki nem érti a forradalmat” – jegyzi meg méla rezignációval Hatvani-Deutsch Lajos, aki azonban emlékirataiban köteles diszkrécióval elhallgatja a francia tábornoknak ama kérdéseit, melyek a válogatott deputáció tagjainak zsidó mivoltára vonatkoztak. ”
( Marschalkó Lajos : Kik árulták el 1918-ban Magyarországot ? )
És te bele vagy ragadva ebbe a szürrealista világba. Benne vergődsz, mint muslinca az ecetben. A franciák sohasem voltak a magyarok iránt szolidárisak, mást nem lehetett tőlük itt sem várni. Ha Horthy lett volna ott, azt is lezsidózta volna ez a barom.
Hogy mi a vicc az egészben ?
Simán ott lehetett volna … :))
Szolgálni akarta a hazáját.
Elment ennek a söpredéknek a főhadiszállására.
Elzavarták.
Egy fiatal tiszt is elment oda.
Vállalta , hogy önkéntesekkel megvédi a határokat.
Elzavarták őt is.
Gömbös Gyulának hívták.
A Külügyminisztérium futárszolgálatában dogozott
egy fiatal tiszt. 36 hónap frontszolgálat után …
Úgy , hogy a háborút Verdunnél fejezte be.
Szálasi Ferencnek hívták.
Miért volt heves Lázár? Kik dühítették fel? Csak nem a tudjukkik, akik a hős katonánknak és igaz magyar hazafinknak a makulátlan hírnevét csorbítani akarják?
„Kenderesen veszett el végképp minden. A kormányzó sírjánál nyilvánult meg az új hatalmi elit azon szándéka, hogy az elmúlt negyven évet zárójelbe téve, Kádár diktatúráját Horthy embertelen és tisztára moshatatlan rendszerével »haladja meg«.” Ezt Bayer Zsolt írta 1994-ben. És ezt gondolta akkor az egész Fidesz. Kár hogy nem tudtak kitartani az igazság mellett. Horthy is háborús bűnös volt, hogy miért úszta meg, az ma is talány, de nagy kár, hogy megúszta.
Nem talány.Horthy hintapolitkája blöff volt,amit Sztalin is „bevett”.Az antbolsevista kormányzó a
hadseregével szembe kellett volna fordúlni a nácikkal,mint ahogy tették a románok, náci-barát,Antonescu tábornak-királyi lefegyverése után. Horthy-tévesen-délről várta a szövetségesek megérkezését( a hatalma és az antibolsevizmus megtartását) addig bolondította volna Sztalint a tűzszünettel és a nácikkal való vaszembefordítással.
Egyetértek. Mindig, mindennel elkésett. A kiugrást már augusztusban meg kellett volna tenni, mert akkor az ország területén még kevés német haderő tartózkodott. De Horthyék ekkor még azt gondolták, hogy az oroszt meg lehet állitani a Kárpátok vonalán addig, amig Olaszországól beérkeznek a szövetségesek. A románoknak azért sikerült a kiugrás, mert náluk alig volt német katona. Amikor Horthy megpróbálta a kiugrást eladni, akkor Magyarországon már olyan nagy számú német haderő tartózkodott, hogy azt nem lehetett már végrehajtani.