A Nobel-díjasok sorában gyakorlatilag minden ötödik kitüntetett zsidó származású. A díj első, 1895-ös odaítélése óta több mint 200 zsidó származású személy büszkélkedhet a magas kitüntetéssel, melyet minden évben hat kategóriában (kémia, orvostudomány, közgazdaságtan, irodalom, fizika vagy béke) ítélnek oda az egyes téma legkiemelkedőbb alakjának – írja Cseh Viktor a Zsido.com oldalán megjelent cikkében.
A Nobel-díjasok az egész emberiség fejlődéséhez és jobblétéhez hozzájárulnak, ettől egyetemessé válnak, de talán éppen ezért is természetes, hogy azért szeretünk velük külön-külön is elbüszkélkedni.
A „magyar Nobel-díjasok” számát meghatározni nem egyértelmű, hiszen közülük a legtöbben hazánktól távol érték el a világraszóló eredményüket. A Wikipédia 17 díjazottal kapcsolatban említi, hogy magyar kötődésű, azaz vagy Magyarországon született, vagy magyar szülő(k)től származik.
A 17 magyar kötődésű Nobel-díjas közül pedig nem kevesebb mint 12-en zsidó származásúak is, vagyis – ha nem éppen a legelegánsabb módon, de számosítani akarjuk, akkor – a nemzetközi szinten 20%-os arány nálunk 70%-os!
A második magyar-zsidó származású kitüntetett, dr. Hevesy György (1885–1966) kémikus az ötödik volt a „magyar Nobel-díjasok” sorában, dr. Szent-Györgyi Albert (1893–1986) orvost követte 1944-ben.
Hevesy neve elsősorban a szakmájában ismert, a származása viszont, hogy Magyarország legrégebbi, nemesített zsidó családjaiból származik, már jóval szűkebb körben ismert.
Ismerjük meg hát dióhéjban Hevesy György illusztris családját.
Hevesy apai ükapja, egy prágai Talmud-tudós, Bischitz Salamon rabbi a 18. század végén telepedett Magyarországra és a Fejér vármegyei Sárbogárd zsidó közösségének egyik alapítója majd első szellemi vezetője volt.
Bischitz rabbi egyik unokája Bischitz Dávid gabona nagykereskedő, földbirtokos volt, aki az 1848-as szabadságharcban hősiesen harcolt a magyarok oldalán, emellett pedig a környék egyik fontos közszereplője is volt, miért 1895-ben I. Ferenc József király „hevesi” előnévvel nemesítette.
Bischitz Dávid felesége a világhírű herendi porcelán gyáros Farkasházi Fischer Mór leánya, a jótékonyságáról híres Bischitz Johanna volt, kinek fáradozásainak köszönhetően 1866-ban megalakulhatott a Pesti Izraelita Nőegylet. Később leányárvaházat, népkonyhát és menedékházat is alapított, de hozzá kötődik a Fővárosi Gyermekkert Egyesület életre hívása is. A nagybetűs matróna munkája elismeréséül Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki.
Hevesi Bischitz Dávid és Johanna fia volt hevesi Bischitz Lajos földbirtokos, aki a hazai dohány- és cukoripar óriásainak családjába házasodott be: felesége Tornyai-Schossberger Jenny lett, báró Tornyai-Schossberger Zsigmond – a Pesti Kereskedelmi Bank alapítójának leánya volt. A Schossberger família lélegzetelállítóan szép, a Loire menti kastélyokat idéző palotája a Pest vármegyei Turán található.
Hevesy-Bischitz Lajos és Jenny ötödik gyermeke pedig nem más mint a kémia kiemelkedő alakja, Hevesy György, aki Budapesten, Berlinben és Freiburgban tanult. Katonáskodott az első világháborúban, majd a Tudományegyetemen dolgozott, ám 1920-ban megfosztották az előadásaitól.
A származása miatti megaláztatás után a világhírű Niels Bohr hívására Koppenhágába költözött, ahol 1923-ban felfedezte a hafnium elemet, melyet a dán főváros régi latin nevéről nevezett el. Dánia náci megszállását követően 1943-ban családjával együtt Stockholmba költözött,
1944-ben itt tudta meg, hogy az előző évi kémiai Nobel-díjat – a radioaktív nyomjelzőkkel folytatott kutatásaiért – neki ítélték oda.
Tevékeny és eredményes életét Freiburgban fejezte be, de leszármazottjai végül 2001-ben hazahozták a hamvait és Budapesten, a Kerepesi temetőben újratemetették.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
